Az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete nem egyedi döntés, hanem
„általános érvényű, kiterjed minden tagállamon belül minden devizaalapú hitelszerződésre, a csatlakozási szerződés pedig kötelezi a Magyar Államot és minden szervét annak alkalmazására”
– idézte Róna Pétert parlamenti interpellációjában Z. Kárpát Dániel. A jobbikos honatya úgy látja, az Orbán-kormány narratívája hasonló ahhoz, mint amikor forintosították a szerződéseket:
a kabinet a bankok érdekeit választotta az emberek érdekei helyett.
Az ellenzéki képviselő felidézte, az általuk kezdeményezett vizsgálóbizottság azt nézné meg, a törvényhozásnak van-e faladata a családi csődvédelem kiterjesztésével, tarthatók-e a devizahiteles törvények. Feltette a kérdést: a kormány nyitott-e a vizsgálóbizottság felállításának irányába?
Válaszában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese azt mondta, téves Róna Péter levezetése. Fónagy azt kérte, várják meg a Kúria értelmezését, mert a legfőbb bírói fórum kérte az EUB ítéletét. A parlamenti államtitkár bízik benne, hogy a Kúria a magyar jogrendszerhez igazodva megfelelően fogja értelmezni az ítéletet.
A kormány képviselője kitért arra is, a devizahitelezésre adott korábbi kormányzati válaszok bár valóban nem mindenkinek és minden esetben voltak megoldások, de a különféle megoldási módok százezrek számára hoztak kisebb-nagyobb, esetenként teljes körű megoldást. Fónagy úgy vélekedett, a vizsgálóbizottság nem pótol semmilyen bírósági ítéletet, így ha létre is jön ez a plénum, és konszenzussal elfogad valamit, az sem lesz kötelező érvényű.
Viszonválaszában Z. Kárpát emlékeztette az államtitkárt, nemcsak a Lex Marczingóst nyújtották be, de megvan a negyven képviselői aláírás a vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez is, tehát
a plénum felállítása a kormánypárti képviselőkön múlik.
Felidézte, a devizahitelezés kérdéskörét 2011-ben egy eseti bizottság vizsgálta ki, e bizottság előtt pedig ott volt a Jobbik javaslata arról, hogy a devizahiteleket felvételkor érvényes árfolyamon váltsák át forintra.
Z. Kárpát aláhúzta,
nem mondhatja azt a hozzá forduló károsultaknak, hogy várjanak – ki tudja, meddig – a Kúriára, aztán menjenek el tizenöt év kivéreztetés után egyesével pereskedni.
Miből fogják kifizetni a perköltséget? – tette fel a kérdést a jobbikos képviselő, hozzáfűzve, a joghoz való hozzáférést nem lehet elvenni ezektől az emberektől, márpedig 90 százalékuk nem képes a perköltség kifizetésére. Z. Kárpát azt is mondta, a történelmi mulasztás után itt a történelmi lehetőség, hogy valamit visszaadjanak ezeknek az embereknek.
Viszonválaszában Fónagy János azt mondta, a devizahitelesek fennmaradt problémáinak megoldására a törvényes utat javasolják, nem pedig a praktikusnak tűnő, ám tényleges eredményt nem hozó módot. Ezért ragaszkodik hozzá, hogy várják meg a Kúria jogértelmezését.