Dánia három héttel meghosszabbítja az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga alkalmazásának a felfüggesztését - derül ki a dán kormány csütörtöki bejelentéséből, amelyet az ország egészségügyi hatóságai is megerősítettek.
A TV 2 dán televíziós csatorna arról tájékoztatott, hogy a vakcina használatának március 11-én, eredetileg két hétre elrendelt felfüggesztését azért hosszabbították meg, mert a dán egészségügyi hatóság a vakcina és a vérrögképződés kapcsolatát vizsgáló kutatások eredményeire vár.
Jóllehet a múlt héten Sören Broström, a hatóság vezetője leszögezte, hogy "nem dobják ki" a vakcinát, amely "a hűtőben van", csütörtökön Tanja Erichsen, a dán gyógyszerfelügyelet igazgatója újságíróknak azt mondta, egyelőre nem lehet kizárni az összefüggést az oltóanyag és az oltás után fellépő, Erichsen által nagyon szokatlannak nevezett tünetek között.
Gyártója szerint az AstraZeneca oltóanyaga hatékony és nem növeli a vérrögképződés kockázatát
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett, koronavírus elleni oltóanyag 79 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a Covid-19 tüneteinek kialakulását, és nem növeli a vérrögképződés kockázatát - közölte hétfőn a gyártó egy széleskőrű teszt eredményére hivatkozva, amelyet az Egyesült Államokban végeztek - számol be róla a Magyar Távirati Iroda.
A vakcina használatát Dánia azt követően függesztette fel, hogy egy 60 éves nő egy héttel az oltás után vérrögképződés miatt meghalt. Nem sokkal később egy másik ember is meghalt azután, hogy beoltották a vakcinával, bár az ország egészségügyi hatóságai ekkor azt közölték, nincs bizonyítékuk arra, hogy összefüggés lenne a vakcina és a halálesetek között.
Az oltóanyaggal kapcsolatos bizonytalanságra világít rá egy a héten Dániában elvégzett felmérés is, amely szerint három emberből egy nem oltatná be magát az AstraZeneca oltóanyagával, a megkérdezettek hét százaléka pedig nem kér egyik vakcinából sem.
Az országban eddig körülbelül 150 ezren kapták meg az AstraZeneca koronavírus elleni oltását.
Svédország ugyanakkor a nap folyamán bejelentette, hogy újra kezdi a szer alkalmazását a 65 év felettiek immunizálására. A skandináv állam egészségügyi hatósága szerint azonban egyelőre nem fogják az AstraZeneca oltóanyagával beoltani a fiatalabb korosztályokat, míg a vérrögképződéssel járó ritka esetek és a vakcina közötti lehetséges összefüggést ki nem vizsgálták.
"A vakcina nagy hasznára válik az időseknek, akik közül naponta sokan komolyan megbetegednek" - hangsúlyozta Johan Carlson, a svéd Közegészségügyi Intézet vezetője. "Ugyanakkor nem tapasztaltuk ezeket a ritka és komoly mellékhatásokat az időseknél. Ezért használjuk ismét a szert a 65 évesnél idősebbek esetében" - tette hozzá.
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyag felhasználását több európai ország is felfüggesztette egy időre, miután néhány, a vakcinával beoltott embernél vérrögképződés alakult ki. Egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy a tromboembóliás tüneteket a vakcina váltotta volna ki, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig a múlt héten közleményben javasolta a vakcinával való oltás folytatását, a szervezet szerint ugyanis az immunizálás előnyei "nagyobbak, mint a kockázatok". Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részéről szintén úgy vélték, hogy a védőoltás "biztonságos és hatásos".