Az EU a közös agrárpolitika teljes reformjára készül, íme a jelentés

Az EU a közös agrárpolitika teljes reformjára készül, íme a jelentés

Ursula von der Leyen szerint tisztességes és elegendő jövedelmet kell biztosítani a gazdák számára, ugyanakkor egy olyan közös agrárpolitika létrehozását kell támogatni, amely fenntartható és megoldást kínál az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére.

Az EU szerdán agrárszakértői jelentést mutatott be, amelynek célja, hogy megreformálja a közös uniós agrárpolitikát (KAP) annak érdekében, hogy az uniós támogatások jobban igazodjanak a gazdálkodók társadalmi-gazdasági szükségleteihez - számolt be az MTI.

A jelentést mintegy harminc szakértő készítette az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről szóló úgynevezett stratégiai párbeszéd keretében, amely idén januárban kezdődött el válaszul a több uniós országban kitört sorozatos agrártüntetésekre.

A jelentés javaslatai alapján az Európai Bizottság feladata lesz egy új agrárpolitika kialakítása. A szakértők, többek között azt tanácsolják, hogy a KAP forrásokból származó támogatásokat a jövedelem alapján a "leginkább rászoruló gazdák" felé irányítsák, és ne a birtokolt földterület nagysága alapján fizessék ki.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere alig van összefüggésben a gazdálkodók társadalmi-gazdasági szükségleteivel, ezért a jelenlegi rendszert meghatározó területalapú támogatás helyett az egyes gazdálkodók gazdasági tevékenységének "életképességén" kellene alapulnia. A javaslatok között szerepel egy, az Európai Beruházási Bank által az agrárágazatnak nyújtandó egyedi hitelcsomag is.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazat ellenállóképességét elő kell mozdítani. Felvázolja azt, hogy milyen eszközökkel lehet fellépni a növekvő környezeti, éghajlati, geopolitikai és gazdasági kockázatokkal szemben a termőföldek megőrzéséért, az árvizekkel szemben ellenállóbb mezőgazdaságért, és az innovatív növénynemesítésért.

A szakértők azt is tanácsolják, hogy az EU gondolja át kereskedelmi tárgyalási stratégiáját, és vegye figyelembe "a mezőgazdaság és az élelmiszeripari termékek stratégiai jelentőségét", továbbá vizsgálja felül a kereskedelmi megállapodások hatásvizsgálatait.

Az EB-nek konzultációs platformot is létre kell hoznia

Az Európai Bizottságnak emellett létre kellene hoznia egy konzultációs platformot mezőgazdasági és környezetvédelmi szereplők közötti párbeszéd előmozdítása érdekében.

A szakértők hozzáteszik, hogy egy új mezőgazdasági stratégiát minél előbb ki kell alakítani, hogy elkerülhető legyen a szektor elhagyása.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jelentés "konszenzusos" megoldásokat vázol fel.

"Tudjuk azonban, hogy gazdáinknak számos és egyre növekvő kihívással kell szembenézniük, a nagyon kemény globális versenytől kezdve az éghajlatváltozás pusztító hatásáig"

- mondta.

"A jelentés rámutat arra, hogy többet kell tennünk azért, hogy megvédjük a mezőgazdasági termelőinket, és hogy az agrár-élelmiszeripari rendszert rugalmasabbá, versenyképesebbé, de legfőképpen fenntarthatóbbá tegyük" - jelentette ki.

A bizottság elnöke kiemelte, hogy tisztességes és elegendő jövedelmet kell biztosítani a gazdák számára, ugyanakkor egy olyan közös agrárpolitika létrehozását kell támogatni, amely fenntartható és megoldást kínál az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. "Ezt csak hatékony jutalmazási és ösztönzőrendszerrel lehet megtenni" - jelentette ki Ursula von der Leyen, aki azt mondta, hogy az agrárpolitikai reform bizottsági ütemtervét a létrejövő testület első 100 napján mutatja be.

(Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az európai mezőgazdaság jövőjéről Brüsszelben 2024. szeptember 4-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet)