Az adóhatóság miatt zár be Budapest egyik nevezetessége

Rászállt a NAV a Flippermúzeumra, akik kénytelenek bezárni. Minderről Pálfi Balázs alapító-tulajdonos számol be Facebook-bejegyzésében.

A múzeum 13 hónapja működik, ám ennyi idő alatt is a főváros egyik nevezetességévé nőtte ki magát. Több mint 130, az 1930-as évektől kezdve napjainkig gyártott kipróbálható géppel működik, a világ több mint 60 országából érkeztek ide látogatók.

A hazai és a nemzetközi sajtó is foglalkozott vele, anyagot készített róla többek közt a BBC, az AFP és a Reuters is. A visszajelzések alapján a látogatók kiválónak minősítették a múzeumot a Facebook-oldalakon és a TripAdvisoron is, előbbi világvezető értékelési portálon 2014-ben Budapest legkiválóbb nevezetességének választották, a látogatók szavazatai alapján pedig a külföldi vendégek a legjobb budapesti múzeumok közt tartják számon.

Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma adott ki számukra kiadott engedélyt, mely szerint valóban muzeális közintézményként működhetnek, tagjai a Műszaki Örökség Programnak is. A Wizz Air és a Norwegian Airlines egyik havi magazinjában egy flipperen keresztül mutatta be Budapest nevezetességeit, utóbbi mindezt 8 oldalas terjedelemben.

És akkor megérkezett a NAV

A múzeum tehát, annak ellenére, hogy mindössze bő egy éve nyitotta meg kapuit, szép sikereket ért el, minden tökéletesen működött, amíg meg nem érkezett az adóhatóság, akik úgy látták, hogy a helyszínen

tiltott szerencsejáték folyik.

Mindez Pálfi Balázs bejegyzéséből derül ki, aki ezt írja:

A Flippermúzeum megnyitása után már másnap megjelent a NAV Szerencsejáték Felügyelet fedett ellenőrzést végezve, és mint később a jegyzőkönyvekből megtudtuk, arra tettek javaslatot, hogy az összes gépet el kell szállítani a helyszínről, mert szerintük a szerencsejáték-törvényt olyan mértékben sérti az intézmény, hogy csak ez lehet a megoldás. Pár héten belül ezt az intézkedést még kétszer megismételték. Később ez az álláspont enyhült, fogadtak minket személyesen, úgy nézett ki, közeledik az álláspontunk; kis átalakításokat előirányozva szóban megerősítettek minket a további zavartalan működésről. De egy júliusi határozatban már teljesen más szellemben álltak hozzá a kérdéshez. Bírósághoz fordultunk, idén június 17-én lesz a tárgyalásunk. Az elmúlt időszakban több olyan kemény, a működést ellehetetlenítő kérvényt adtak be a bíróságnak, hogy a pozitív elbírálás esélye a minimálisra csökkent.

A tulajdonos pozitív bírósági ítélet esetén sem kecsegtet túl sok jóval:

Sejthető, ha bármilyen, akár számunkra jó döntés születne, akkor sem lehetne az ember biztonságban, biztosak lehetnénk az újabb offenzívában. Az újabb és újabb támadások hatására azt a döntést kellett hoznom, hogy ha valami csoda nem történik, nem tudom semmiféle formában felvállalni a további nyitva tartást, a tárgyalás után bizonytalan ideig nem nyitunk ki. Természetesen amennyiben sikerülne a NAV Szerencsejáték Felügyelettől, korábbi informális gondolataikat megerősítve, bármilyen hivatalos dokumentumot kapni arról, hogy a jogszerű működésnek nem feltétele az éves szinten több tízmillió forintra rúgó kiszabott tehertétel, a Flippermúzeum a továbbiakban is itthon életben tudna maradni.

Jelenleg tehát úgy tűnik, az adóhatóságnak a szerencsejáték-törvényre hivatkozva sikerült tönkretennie egy budapesti nevezetességet, mely egy év alatt a hazai és a külföldi turisták egyik kedvence lett.

Frissítés: a NAV magyarázata

A budapesti Flippermúzeum működését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Szerencsejáték-felügyelete 2014 áprilisában és májusában ellenőrizte, és mint kiderült, a berendezések nem felelnek meg a játékautomatákra vonatkozó előírásoknak – közölte a NAV.
 
Az adóhivatal kifejti: a múzeum 500 forintos belépőjegye a kiállított tárgyak megtekintésére szólt, a játékautomaták használatáért további 2000 – 15 percenként 250 – forintot kellett fizetni. Ha valaki nem használta ki a 2 órás játékidőt, a fel nem használt, időarányos összeg visszajárt. A NAV szerint ez a díjképzés nem egyezik meg az interaktív múzeumokéval, miszerint a látogató a belépőjeggyel egyúttal megfizeti a múzeumban elhelyezett tárgyak használatát, azaz a különböző szolgáltatásokat (belépés, játék) nem külön-külön kell megfizetni.