Legkorábbi leletek
Vésztő határában emelkedő kurgán az egyik legjobban feltárt emlékeink közé tartozik, ahonnan a régészek újkőkori leleteket hoztak felszínre. Ezek szerint Mágor-halom területe már az újkőkorban, a rézkorban és a bronzkorban is lakott volt. A leghíresebb lelet 80 centiméter magas ülő istenszobor a Kr. e. 2800 körüli időből. A kurgánt védelem alá helyezték és kialakítottak egy történelmi emlékparkot. A híres kurgántól északra, alig 12 kilométerre a szeghalmi Kovács-halom is fontos régészeti leletek tárháza, onnan szintén ősi, az újkőkortól kezdve egészen Árpád bejöveteléig gazdag leleteket találtak a régészek.
A sárrétudvari Balázs-halom anyaga sajnos megsemmisült egy útépítés alkalmával; 1910-ben állítólag több szekérnyi leletet hordtak el. A korabeli híradások beszámoltak a sírban talált színes, csíkos szőnyeg alól prémbe burkolt zsugorított, vörösre festett csontvázról, amelynek sorsa nem ismert. Kétegyháza környékén Jamna-kultúrához kapcsolódó temetkezés került elő. A közelben két rézkori településrészlet is feltárásra került.
Bronzkincsek és fegyverek
Szolnoktól délre bronzkori kurgánsír tárult fel Tószegen. A Kucorgó-halom a bronzkori leletek egyik leggazdagabb tárhelye. Nemrég állították ki a 19. században talált híres bronzkori fegyvereket, amely a „hajdúböszörményi bronz kincs” nevet viselte. Előkerülési helye Hajdúböszörmény-Józsa határában álló Csegei-halom.
Elpusztított kincsek
Sajnos sok kurgán áldozatul esett hol a mezőgazdasági munkáknak, hol a kincskeresők okoztak károkat. Ezért nem tudhatjuk, hogy mit, milyen értékeket is rejt a föld. Püspökladány határában emelkedő Kincsesdombon, más néven Nyakvágószék-halom ásatásakor páratlan lelet került elő: kirajzolódtak a kurgánon belüli kazamata-szerű járatok. Sajnos az építkezést felügyelők nem fordítottak figyelmet ennek a maga nemében egyedülálló leletnek, így a munkások elpusztították azt.