A Perseidák meteorrajt általában augusztus 12-13 körül láthatjuk. "Szent Lőrinc könnyeinek" is szokták nevezni a 258. augusztus 10-én mártírhalált halt Szent Lőrinc emlékére.
A csillaghullás ajándék a bánatban tengődő lelkeknek. Ugyanis a legnagyobb szomorúságban lehet a legtöbbre becsülni. Mert ha efféle mélységeket él át az ember, akkor válik igazán eggyé az éjszaka rejtett, a boldogságban élők számára ismeretlen sötétségével. Megérzi, milyen fekete lepedőnek lenni, kifeszítve lenni a gömbölyű levegőégen. Lenni a nagy melankólia. A nagy mélység, amit még bizonyára senki, de senki más nem tapasztalt meg. És így örülni a fénynek, úgy, mint még soha, gyermeki lélekkel ünnepelni az apró pontokat, ahol mégis beszűrődik a pislákoló, csillogó, mennyei szépség fény formájában. Apró remény az reménytelenségben, hogy elviselhessük az elviselhetetlent.
A nyárvégi domboldalra kifekvős csillaghullás-nézéseknek ilyenféle hangulata van. Az ember szükségesnek érzi az égi hatalmak jelenlétében tisztelettudón és mélyre tekintő lélekkel hallgatni hosszú perceken át. Elmélyülni legnagyobb bánataiban, legfájóbb nosztalgiáiban. És csak akkor kiáltani fel mosolyogva, letörölve minden könnyet, amikor jelet küldenek egy hullócsillag formájában. De akkor is csak röviden örvendeni, majd csendben, csukott szemmel kívánni, és hallgatni tovább. Egyesülni a csenddel, beleolvadni az éjszaka titkos, mélylelkű melankóliájába, és felnőtt gyermekként nézni pislákoló, vidító fényeit.A hullócsillagok megfigyelésére az éjféltől hajnalig terjedő időszak a legalkalmasabb, ilyenkor láthatók legnagyobb számban. Fontos, hogy minél kevesebb mesterséges fényforrás legyen a közelben, ezért semmiképp sem a nagyvárosokat ajánljuk. Érdemes már augusztus 10-étől kémlelni az eget, mert már „a csúcspontnak" számító 12-e előtti napokban is el lehet kapni egy-két kóbor csillagot.
A Perseidák hullócsillagai ugyan nagyon fényesek, némelyikük fényesebb, mint a sarkcsillag, ám például egy Budapesthez hasonló város közepén még jó esetben is csak egy-kettőt vehetünk észre a legfényesebbek közül. Míg ha például a természetben vagyunk, távol a településektől, ennek sokszorosát is megpillanthatjuk.
Úgyhogy ki, a titkokat rejtő sötétségbe, a kegyesen ránk mosolygó, magukat értünk, felvidításunkért áldozó csillagok alá!