Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, valamint Dr. Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke vezetése mellett kezdődött meg a kerekasztal. A NEK a rendszerváltozást követő 25 év egészségügyi politikáját értékelte, egyúttal elemezte az egészségügy jelenlegi helyzetét gazdasági szempontból, illetőleg a gazdasági körülmények okozta betegbiztonsági, ellátásképességi, és humánerőforrási szempontból egyaránt.
A NEK 2004-ben jött létre, a parlamenti pártok, a kormány, a reprezentatív szervezetek alapításánál fogva tagjai a grémiumnak.
Az elmúlt 25 év egészségügyben tapasztalt mulasztásait jól példázza, hogy az Orbán-kormány mindössze helyettes-államtitkári szinten képviseltette magát, míg a pártok részéről csupán az MSZP (Havas Szófia, Tukacs István) és a Jobbik (Vona Gábor, Rig Lajos, Lukács László György) vette a fáradságot, hogy részt vegyen a szakmai egyeztetésen.
Házon kívül
Sőt, Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes-államtitkára csak addig maradt, ameddig felolvasta beszámolóját, a kabinet által eddig elért eredményeket.
A legerősebb ellenzéki párt elnöke ezzel szemben olykor viszont úgy érezhette magát, mint ha már 2016-ban is kormányon lenne, több konkrét kérdésben kérték ki a véleményét. Vona Gábor ugyanakkor abbéli meggyőződését is kifejezte, hogy az egészségügyi szakmai szervezetek óvakodjanak a megosztottságtól, őrizzék meg a politikai semlegességüket, és arra figyelmeztetett, hogy az ágazatban rejlő belső feszültségek komoly problémaforrások lehetnek.
Rig Lajos, a Jobbik szakpolitikusa felszólalásában megismételte pártja korábbi állásfoglalását, az egészségügy önálló minisztériumot igényel, illetve a bérfelzárkóztatást mielőbb el kell kezdeni.
A NEK végül hét pontban foglalta össze szakmai javaslatait.
1. Az Ágazati Kollektív Szervezet kialakítása, még a 2017-es költségvetés elfogadása előtt.
2. Az ágazati bérrendezés haladéktalan megindítása, törvénybe foglalása az elkövetkező 5 évre, kiszámítható mértékben.
3. Az egészségügyi ellátás-biztosító intézményrendszerek fenntartása és fejlesztése (OEP, ÁNTSZ, OTH, OGYEI, ENKK). (Mint ismert, az Orbán-kormány megszüntetné az OEP-et, több mint hetven háttérintézménnyel együtt - a szerk.).
4. A népegészségügyi szemlélet kiteljesítése és érdemi tartalommal való megtöltése (az alapellátás jelentős megerősítése, a járó- és fekvőbetegellátás felzárkóztatása).
5. Önálló ágazati tárca, kellő számú szakember bevonásával.
6. Az egészségügyi közkiadások célértéke nem lehet kevesebb GDP 6,5 százalékánál, ez számszerűsítve 550-600 milliárd forint pluszt jelentene.
7. A kormány és a betegek érdekvédelmi szervezetei közötti intézményesített párbeszéd kialakítása és működtetése.
Szakmai egyeztetésen
Látni kell, nincs komoly eltérés a Jobbik saját elgondolása, és az egészségügyi szakma által feltárt hiányosságok között, hiszen a NEK szerint is az egészségügyre ráfordított költségvetési forrás hiányzik a legjobban az ágazatból - ezt már Lukács László György, egészségügyi szakpolitikus, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szögezte le a kerekasztal után megtartott csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Lukács László György elmondta,
a Jobbik együtt érző egészségügyet akar; megfelelő finanszírozási források rendelkezésre állása mellett, az ellátórendszer kifejezze együttérzését a dolgozók, valamint a betegek irányába is.
A honatya emlékeztetett:
a felvetett témák jól mutatják, nemcsak lehetőség, de szükség is van a Jobbik által 2016-ban elkezdett valódi nemzeti konzultációra.
A valódi nemzeti konzultáció első lépése a szakmai szervezetekkel való kapcsolatfelvétel.
"Ezt már az elmúlt napokban megtettük. Az elküldött levelekben arra kértük ezeket a szervezeteket, hogy segítsenek beazonosítani mindazokat a problémákat, amelyek alapján megfelelő kérdéseket lehet feltenni a lakosságnak, amelyek után érdemi válaszokat várhatunk"
- utalt a jobbikos politikus arra, hogy pártja nem öncélú, píár akciónak tartja a társadalom véleményének kikérését, hanem az Orbán-kormányt igyekeznek ezzel cselekvésre késztetni.
A Jobbik a NEK határozatában elfogadott hét ponttal egyetért, és úgy gondolja, hogy ezek jelentik a legnagyobb problémát az ágazatban, s amelyekre haladéktalan válaszokat kell adni - jelentette ki Lukács László György.