A két térség közti kapcsolatról a nagy hellén történetíró, Hérodotosz is beszámolt, aki „A görög-perzsa háború” című művében feljegyezte, hogy Kolkisz lakói eljutottak Egyiptomba. Az egyiptomiak a körülmetélés szokását állítólag onnan tanulták. Később a szintén ókori hellén Rodoszi Apolloniusz pedig azt állította, hogy a kolkiszi egyiptomiak megőrizték ősi családi örökségüket, számos olyan fatáblát, melyek az ősi közlekedési utakat jelenítette meg a két térség, jelesül a Kaukázus és Egyiptom között.
A Kr. e. 7. századi szkítákról ismert, hogy a Kaukázusból egészen Egyiptomig jutottak el. Áttörtek a derbenti kapun és senki sem állta útjukat. A fáraó adófizetéssel állította meg a félelmetes és legyőzhetetlen hadat.
Kaukázusi fáraók?
Néhány egyiptomi kutató úgy véli, hogy az egyiptomiak, de még a szaúd-arábiaik ősei is a Kaukázusból származnak. Ők néhány egyiptomi fáraó ábrázolásán fedeztek fel különös, északi jelleget. Ezek szerint a régi mezopotámiai forrásokon alapuló Biblia igazat szólna és Kám utódai tényleg az Ararát mellől származnának?
Gamigaja titka
Van olyan elmélet, miszerint Azerbajdzsán távoli részén, Nahcsiván déli felén található ősi sziklarajzok között az egyiptomi hieroglifákhoz hasonló jelek fedezhetők fel. A terület ősi emlékeit 1965 óta kutatják. Gamigaja a Dzamisolan-hegy délnyugati részén fekszik, közel a Gapidzsig 3907 méteres csúcsához. A területen rengeteg ősi sziklarajzot fedeztek fel, amelyek több korszakból származnak. A legértékesebbek a bronzkori, Kr. e. 3-1. évezredi karcolatok, melyek főleg vadászati jelenetet örökítettek meg, de a korabeli emberek hitvilágával kapcsolatos jelenetek is kivehetők. A kutatók különleges piktorgrafikus jeleket fedeztek fel a rajzok között, amelyeket egyes kutatók a rovásírás előzményeinek vélnek, mások viszont ősi nemzetségjeleknek gondolják.
A harmadik nézet szerint a gamigajai jelek az egyiptomi hieroglifák elődjei lehetnek és állítólag akkor készültek, amikor még az egyiptomiak elődei a Kaukázusban éltek.