Az AI elemzésében arra mutatott rá, hogy a szervezet a fegyvereket főként iraki katonai készletekből zsákmányolta. Ezek a fegyverek több mint két tucat különböző országból származnak, így Oroszországból, Kínából, az Egyesült Államokból és európai uniós tagállamokból is.
A zsákmányolt és illegális úton megszerzett fegyverekkel az Iszlám Állam véghezvihette rettenetes hadjáratát. A tömeges gyilkosságok, nemi erőszak, kínzások, emberrablások és túszejtések miatt emberek százezrei hagyták el otthonaikat - írta a jogvédő szervezet.
Mindennek Irakban és a környező régióban rettenetes következményei vannak, ezeknek a fegyvereknek a felhasználásával milliók életét és megélhetését tették tönkre, és állandósult a veszély a térségben - mondta Patrick Wilcken az Amnesty International fegyverellenőrzéssel, biztonsággal kapcsolatos kereskedelemmel és emberi jogokkal foglalkozó kutatója.
A New York-i székhelyű felderítésre szakosodott amerikai intézet, a Soufan Group agytröszt kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint másfél év alatt több mint kétszeresére nőtt a külföldi dzsihadista fegyveresek száma Irakban és Szíriában, és meghaladta a 27 ezret. A dzsihadisták térségbe özönlésének jelensége valóban világméreteket ölt, jelenleg összesen 86 országból 27-31 ezer külföldi dzsihadista van Irakban és Szíriában - derült ki a jelentéséből.
A térségben lévő külföldi dzsihadisták számának növekedése ugyanakkor nem egységes a világban. A Nyugat-Európából érkezők száma a jelzett időszakban megduplázódott, s a jelenlegi ötezer nyugat-európai önkéntesből 1700 francia, míg az Észak-Amerikából származó szélsőségesek száma stabil maradt (280).
A Közel-Keletről 8240-en vannak Irakban és Szíriában, ebből 2500 a szaúd-arábiai, nyolcezren pedig a Maghreb országokból valók. Utóbbiak sorában magasan Tunézia vezet, hatezer dzsihadistával.
Az Oroszországból és a közép-ázsiai térségből való dzsihadisták száma robbanásszerűen a korábbi négyszeresére nőtt, és 4700 főre tehető, közülük 2400-an oroszok. A törökök száma kétezer-egyszázra tehető, ami csökkenést mutat a kormányok és nemzetközi szervezetek, valamint a kutatóintézetek által szolgáltatott adatok alapján.
A Soufan Group szerint a külföldi harcosok mintegy 20-30 százaléka tér vissza a hazájába, és ez komoly kihívást jelent a biztonsági szolgálatoknak.
Az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy iszlamista szélsőségesek a menekültprogramot felhasználva próbálják meg embereiket bejuttatatni az Egyesült Államokba - közölte Washingtonban Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus párti elnöke.
Donald Trump, a legnagyobb támogatottságot élvező amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns teljesen betiltaná egy időre a muzulmánok beutazását az Egyesült Államokba. Trump helyi idő szerint hétfőn az amerikai sajtónak küldött állásfoglalásában azt írta, hogy "teljesen és mindenestül le kell állítani a muszlimok belépését az Egyesült Államokba", amíg nem tisztázódik, hogy mi zajlik az országban. Azzal indokolta javaslatát, hogy a muzulmánok széles rétegei gyűlöletet éreznek az amerikaiak iránt. Élesen bírált nyilatkozata nyilvánvalóan összefügg a San Bernardinó-i vérengzéssel, amelynek során két merénylő megölt 14 embert és 21-et pedig megsebesített múlt héten.
Washingtoni sajtótájékoztatóján Josh Earnest fehér házi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy még mindig nincs lezárva a szíriai-török határon egy csaknem száz kilométeres szakasz, amelyen át az IÁ a Szíriában és Irakban kitermelt olajat csempészi a feketepiacra, illetve ahol átkelnek a szélsőségesek Törökország területére és emlékeztetett arra, hogy az IÁ pénzforrásainak az elzárása szerves része a dzsihadisták "kifacsarására és végső soron megsemmisítésére" irányuló amerikai erőfeszítéseknek. "Washington azt szeretné, ha Törökország többet tenne a határa védelméért" - mondta Earnest.
Törökország a nap folyamán bejelentette, hogy leállította a csapattelepítést Észak-Irakba, azonban a már ott lévő katonáit nem vonja ki, dacára annak, hogy Bagdad korábban követelte azok visszavonását.
Ankara álláspontja szerint legújabb csapattelepítései az iraki erők kiképzését és felfegyverzését célozzák. Ezzel szemben Bagdad azt mondja, hogy a hatóságok kérése és engedélye nélkül lépett be az ország területére a török fegyveres kontingens, és ha az továbbra is az ország területén marad, akkor Irak panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsához.