"Azt kérték tőlem, hogy vezessem az országot 2017 után is" - mondta az 58 éves államfő, utalva a december közepén tartott népszavazásra, amelynek eredményeképpen úgy módosul az alkotmány, hogy az elnök indulhat a következő választáson, majd további két ötéves ciklusért is versenybe szállhat. Kagame így akár 2034-ig posztján maradhat.
A közép-afrikai ország kormánya szerint a referendumról szóló döntés azután született, hogy egy 3,7 millió aláírással ellátott petícióban ezzel a kéréssel fordultak a parlamenthez az emberek. Ruanda népessége 11 millió fő.
Kagame bejelentésében közölte, eleget tesz a nép kérésének. Hozzátette ugyanakkor:
nem gondolja azt, hogy az országnak "örökös vezetőre" van szüksége.
Az elnök az elődje lemondása után foglalta el az államfői tisztséget 2000-ben, majd a 2003-as és 2010-es elnökválasztáson is győzött, gyakorlatilag azonban 1994 óta irányítja a közép-afrikai országot. Akkor vonult be felkelőhadseregével a fővárosba, Kigaliba, és vetett véget a főleg a tuszi kisebbség ellen irányuló ruandai népirtásnak, amelyben mintegy 800 ezer embert öltek meg a hutu többség szélsőségesei.
Kagame, aki a hutukat és tuszikat a megbékélésre és arra ösztönzi, hogy ruandaiként azonosítsák magukat, nagy népszerűségnek örvend az országban. Az elnököt a népirtás megállításáért, az ország stabilizálásáért és újjáépítéséért, valamint a gazdasági fejlődés szorgalmazásáért méltatják, ugyanakkor bírálói szerint kormánya elnyomja a vezetéssel szemben kritikus médiát és a politikai ellenzéket.
Az utóbbi időben Afrika több országában okozott válságot, hogy a hatalmon lévő elnök megpróbált kibújni a megbízatásának idejére vonatkozó alkotmányos korlátok alól. Burundiban és a Kongói Köztársaságban is belpolitikai válsághoz és erőszakhoz vezetett egy-egy ilyen közelmúltbeli kísérlet.