A hivatalos eredmények szinte hajszálpontosan megfelelnek az exit poll-előrejelzéseknek. Az államfő vezette Nur Otan (Haza Pártja) párton kívül még két másik pártnak, a Kazah Kommunista Pártnak és az Ak Zsol (Világos út) nevű csoportosulásnak sikerült átlépnie a törvényhozásba jutáshoz szükséges 7 százalékos küszöböt. Az előbbi a voksok 7,14, az utóbbi pedig 7,18 százalékát szerezte meg. A választási részvétel 77 százalékos volt.
A négy évvel ezelőtti, szintén előre hozott választáson a Nur Otan a szavazatok 81 százalékát szerezte meg.
A választási eredmény senkit sem lepett meg a politikai elemzők közül, tekintettel arra, hogy Nazarbajev 1991 óta áll Kazahsztán élén, viszonylagos jólétet teremtett a többi közép-ázsiai volt szovjet tagköztársasághoz képest, tekintélyuralmi rendszere azonban keményen féken tartja az ellenzéki erőket.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői még egyetlen kazahsztáni választást sem nyilvánítottak szabadnak és tisztességesnek. A szervezet egy illetékese, Marietta Tidei hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a választás ezúttal sem felelt meg a demokratikus normáknak.
A hivatalos eredmények közzététele után mondott fennkölt beszédében Nazarbajev "csúcsteljesítménynek" és a demokrácia nagy diadalának nevezte pártja győzelmét. Azt hangoztatta, hogy a sokszínű kazahsztáni nép egészének a győzelmét jelenti.
"A kazahok megmutatták, hogy legyőzhetetlenek... Megőrizve az egységet és összeforrottságot, legyőzünk minden nehézséget"
- mondta a 75 éves államfő.
A mostani választáson különös figyelem összpontosult Nazarbajev legidősebb lányára, Darigára, aki tavaly szeptember óta miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be, és most is indult a parlamenti választáson. Őt Nazarbajev lehetséges politikai örökösének tartják. Amennyiben megválasztják az alsóház elnökének, az a politikai elemzők szerint a hatalomátadás felé tett lépésként értékelhető.
Nagy szomszédjához, Oroszországhoz hasonlóan Kazahsztán is függ a kőolajexporttól, és a nyersanyag világpiaci árának drasztikus esése gazdasági válságba taszította az országot. A kazah fizetőeszköz, a tenge árfolyama mélypontra süllyedt a dollárhoz képest. A gazdasági bajok miatt Nazarbajev januárban írta ki az előre hozott választást, azzal számolva, hogy az olajárak csökkenése és az Oroszországot sújtó szankciók miatt az év folyamán súlyosbodhat a gazdasági válság Kazahsztánban.