Az első kocsik
A modern régészeti feltárásoknak köszönhetően egyre többet tudunk a teherhordó kocsik korai megjelenéséről és használatáról. A 20. század második felében még a budakalászi rézkori kocsit tartották a világ legrégebbi ilyen leletének, azóta ez a nézet megdőlni látszik, ugyanis Mezopotámia északi részéről, illetve Törökországból, de a közép-ázsiai Türkmenisztánból, Altin Depéből a budakalászinál régebbi leletek kerültek elő. Szintén rézkori korai kocsikerék modellt a törökországi Arszlantepéből tártak fel. Hasonló korúak a mai Oroszország területén, az észak-kaukázusi térségből, így például a magyarok egykori szálláshelyének számító Majkopról is kerültek elő Kr. e. 4. évezredből. A korai bronzkorból Mezopotámiából, a modern-kori Szíriából tárult fel, Jebel Aruda lelőhelyről.
Honnan ered?
A nagyszámú leleteknek és a sziklarajzos ábrázolásoknak köszönhetően a kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy a kocsit vajon egy vagy több helyen alkották –e meg. Az eddigi leletekből annyi bizonyos, hogy három térség rendkívül gazdag kocsikban: az eurázsiai sztyeppe vidék, a Kárpát-medence és a Közel-Kelet. A kutatók úgy vélik, hogy a magyar modellek nem a mezopotámiaival, hanem a fekete-tengeri kocsikkal állnak szoros kapcsolatban.
Hazai kincsek
A Kárpát-medencéből is szép számmal kerültek elő kocsi modellek. Bóna István összegyűjtötte az elérhető leleteket és ő mintegy 73 lelőhelyen talált kocsi maradványokra, ebből 9 teljes kocsimodell került elő. A hazai kutatók Budakalásznál találták meg Európa egyik legkorábbi kocsi modelljét, amely azonban még nem küllős kerék volt. Nemesnádudvar szintén büszkélkedik páratlan lelettel. A hazaiakat agyagból készítették, majd kiégették és sokszor ételmaradványokat helyeztek el bennük..