„E kis vidéki város lakosságának tragédiája, amelyet az örmény szeparatisták okoztak a Hegyi-Karabahban zajló fegyveres támadások során, voltaképp a történelem legszörnyűbb eseményeinek egyike, amellyel valaha is szembesült nemcsak az azerbajdzsáni nép, hanem a nemzetközi közösség is”
– jelentette ki a Magyar Hírlapnak az évforduló kapcsán Vilayat Guliyev azerbajdzsáni nagykövet.
1992-ben az Örmény Köztársaság vezetői, előzetesen megkapva a Kreml hallgatólagos beleegyezését, megszegtek minden nemzetközi jogszabályt, miközben mindenáron igyekeztek magukhoz csatolni az Azerbajdzsáni Köztársaság szerves részét képező Hegyi-Karabahot, magyarázta a lapnak a nagykövet.
Vilayat Guliyev a Magyar Hírlapnak hangsúlyozta: a mészárlás célja elsősorban a megfélemlítés volt, de Hodzsali a küzdelem szimbólumává vált, az Azerbajdzsán területi egységéért vívott harc jelképévé.
A Jobbik kegyelettel emlékezik a megölt azerbajdzsáni civilekre, és együttérzését fejezi ki az áldozatok hozzátartozóinak, valamint az azerbajdzsáni nemzetnek.
„Az 1988 óta zajló karabahi konfliktus csak az azerbajdzsáni oldalon mintegy 20 ezer áldozatot követelt, és 660 ezer azerbajdzsánit kényszerített az örmény erők által elfoglalt otthona elhagyására. Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területének egyötöde mai napig is örmény megszállás alatt áll dacára annak, hogy a bakui kormány számos nemzetközi fórumon, köztük az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európa Tanács, az EBESZ vagy az Európai Parlament előtt is próbálta politikai úton rendezni a konfliktust, és bár minden nemzetközi szervezet határozatban ítélte el a nemzetközi joggal ellentétes örmény agressziót és megszállást, a határozatoknak mai napig nem tudtak érvényt szerezni”
- olvasható Gyöngyösi Márton vasárnapi közleményében.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese és az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke szerint a mai, terrorizmustól és válságoktól sújtott világban minden befagyott konfliktus rendkívüli veszélyforrást jelent.
„Bízunk benne, hogy a karabahi ellentétben érintett felek a helyzet súlyát átérezve képesek lesznek a bölcs rendezésre, mely kizárólag tárgyalásos, politikai úton, Azerbajdzsán területi integritásának tiszteletben tartásával, ugyanakkor a karabahi örmények nemzetiségi jogainak szavatolása mellett történhet meg. Meggyőződésünk, hogy ez mindkét fél érdeke, ugyanakkor reméljük, hogy az ismét új lendületet kapó ciprusi rendezés példája Karabah helyzetére is pozitív hatással jár majd”
- áll a közleményében.