Minden országnak, minden nemzetnek megvannak a maga jellegzetességei. Magyarország ugyan területileg kicsi, mégis megannyi értéket, s kincset őriz. Ha pedig össze kellene állítanunk egy listát, mik is azok a helyek, ételek, élmények, amiket biztosan megmutatnánk egy külföldről érkezőnek, a Balaton – azt hiszem – sokunknál szerepelne a lajstromban.
Van abban valami megfoghatatlanul szép és nosztalgikus, ha azt halljuk: Balaton. Régi nyarak emlékét őrzi, élményeket, kultúrát. A magyarok tengere pedig nem csak nekünk, hanem a külföldiek számára is igen csábító. A természet csodái mellett gasztronómiailag is színes a paletta, azonban van egy hiányosság, mely évek óta most talán már megoldódni látszik. Jelesül az, hogy lesz-e végre balatoni hal az asztalunkon. Dr. Steinmetz Ádám immáron negyedik éve teszi fel ezt a kérdést. Első hallásra talán sokak számára furcsa lehet, miért is kérdezünk ilyet, hiszen ha elmegyünk egy Balaton-parti étterembe, láthatjuk, hogy az étlapon szerepel a balatoni hal, vagy épp halászlé. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezek nem a Balatonból származnak, mivel 2013. december 5-e óta a Fidesz-kormány megtiltotta a kereskedelmi célú halászatot, így ettől a naptól kezdődően nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni balatoni halat.
Fogyasztókat csapnak be vele
A turisták számára „Fish from lake Balaton” megjelöléssel az asztalon tálalt hal tehát nem a Balatonból származik: jobbik esetben valamelyik magyarországi tógazdaságból, rosszabb esetben pedig külföldről, mélyfagyasztott állapotban importált haltermék. Ez pedig a fogyasztók abszolút becsapása, hiszen nem azt kapják, amit kértek, s azt sem tudják meg, hogy mi a különbség a balatoni hal ízvilága, és egy külföldről importált, fagyasztott hal között.
A problémát a kormányzat is felismerte: első lépésként megalkották a „balatoni hal” földrajzi jelzést, illetőleg annak a nemzeti oltalomba való részesítését, továbbá folyamatban van az Agrárminisztérium és a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. által kezdeményezett európai uniós eljárás. Ennek eredménye előtt is lehet és kell is tenni azért, hogy a probléma megoldódjon.
Lehet rá megoldás
A Jobbik képviselője elmondta, örül, hogy végre elindult egy szakmai párbeszéd az ügyben, s több megoldási javaslat is felmerült ezzel kapcsolatban.
Ezek közül említhetjük, a Halgazdálkodási Zrt. által az ökológiai célú, szelektív halászat vagy melléktermékeként megfogott több tonnányi balatoni hal értékesítését. Ez azt jelenti, hogy jellemzően angolnacsapdázást végeznek, de egyéb halfajok is megakadnak a hálóban, ezeket visszaengedni már nem tanácsos, viszont értékesíthető lehetne balatoni halként.
Egy másik megoldási javaslat Szári Zsolt vezérigazgató elképzelését is tükrözi, miszerint azon horgászok, akik foglalkoznak falusi vendégasztal szolgáltatással, az általuk megfogott halat vendégeik számára felszolgálhassák, ily módon ez a pluszszolgáltatás segítené vállalkozásukat is. S ha szűk körben is, de szintén lehetne falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül balatoni halat kóstolni, fogyasztani.
Ezeken túl van egy olyan további elképzelés is, mely szerint a balatoni horgászok – már közel 100 ezer ember horgászik rendszeresen a Balatonon, ráadásul a fogási lehetőségeik is egyértelműen jobbak, mint korábban, amikor folyt a kereskedelmi célú halászat – az általuk megfogott halak közül azokat, amik egy limit fölött vannak, értékesíthessék a Zrt.-nek, ő pedig tovább, a vele szerződő vendéglátó helyekkel, akik vállalják, hogy valóban balatoni halat forgalmaznak balatoni hal néven.
Hazai és minőségi
A bioterméknek számító egészséges, és jelentős gasztronómiai értékkel bíró balatoni hal segítené Magyarországon a halfogyasztási kultúra fellendítését, ami rendkívül alacsony, éves szinten mindössze 6 és fél kilogramm/fő, és nem utolsó sorban segítené a balatoni turizmus, azon belül a gasztroturizmus fellendítését is.
Steintmetz elmondta, a minőség irányába kell elmenni, valamint fontos – már több terméknél megvalósult –, hogy konyhakész állapotban kerüljön az étel felszolgálásra. Ez azt jelenti, hogy hazai legyen, filézett, feldolgozott, könnyen elkészíthető konyhai körülmények között, továbbá legyen friss és ne iszap ízű, tehát kékalga mentes környezetből származzon.
Az argentin hal, vagyis hekk a vendéglátósok és fogyasztók által is rendkívül kedvelt halfaj, azonban sokan tévesen balatoni hekknek hívják, pedig semmi köze a Balatonhoz, vagy Magyarországhoz. A képviselő úgy véli, ezen a téren is érdemes lenne felvilágosító tájékoztatást nyújtani, de példaként említhető a balatoni halászlé is, ami elkészítési módjában sem balatoni, és nem is ottani halból készül.
S miért is jobb a balatoni hal? Tiszta élővízből származó biotermék, ami rendkívül egészséges. A magyarok tengerében 32 halfaj található, ezek közül pedig nagyon sok kiváló ízű. Kulináris élményt nyújt. Persze az sem mindegy, ezért mennyit fizetünk, érdemes tehát kettéválasztanunk a balatoni halat: a süllő mindig is prémium kategóriát képviselt és kell is, hogy képviseljen – vallja a politikus –, ettől függetlenül lehessen hozzájutni a balatoni sült keszeghez is, tehát meg kell oldani azt, hogy mindenki kóstolhassa a balatoni hal ízét.
Ezen halaknak pedig nem az lenne a célja, hogy az egész ország területén lehessen kapni: a Balaton- parti, annak közelében lévő, kiemelt üdülőövezeti vendéglők, éttermek kínálják. Az országos igényt nem is lehet kielégíteni a horgászok jelentős érdeksérelme nélkül, ami szintén nagyon fontos.
Fontos lenne megmenteni
S ha már a Balatonnál tartunk, a politikust portálunk megkérdezte a siófoki Obszervatórium, illetve Potocskáné Kőrösi Anita 48 órás éhségsztrájkjáról is, aminek keretei között egyébként Steinmetz is beszélgetőtársa volt a képviselőnőnek. A vízisportokról és azok veszélyeiről egyeztettek, majd a képviselő is aláírta Potocskáné "Támogatom a balatoni viharjelzés megmentését" kezdeményezését.
„38. alkalommal tartották meg nemrég a Balaton-átúszást, ezt nem lehetne megrendezni, ha az Obszervatórium nem adna pontos adatokat. Katasztrófához vezethet, ha nem megfelelő a meteorológiai előrejelzés”
– említette példaként Steintmetz.
48 órán át nem evett egy falatot sem, hogy megmentse a létfontosságú balatoni viharjelzést
Vasárnap délután befejezte 48 órás éhségsztrájkját Potocskáné Kőrösi Anita országgyűlési képviselő a siófoki obszervatóriumnál: a jobbikos politikus azért döntött az önsanyargató tiltakozás mellett, mert a balatoni viharjelzésért felelős objektum mellé egy ötszintes apartmanházat terveznek építeni, ami szakértők szerint megzavarhatja a mérések pontosságát és végső soron emberéleteket is követelhet, hiszen tévesek lehetnek a veszélyjelzések.
A viharjelző 60 méteres közelébe tervezett, magas társasház ellehetetlenítené a viharjelzés pontosságát.
„Mindannyiunk érdeke, hogy ez ne történjen meg. Büszke vagyok Anitára, és remélem, hogy ennek lesz is eredménye, a kormányhivatal által kiadott építési engedélyt pedig vissza fogják vonni”
– mondta végül.