„Csak” az alacsonyan fekvő déli parti településeket és a Sió-csatorna mentén gazdálkodókat aggasztja a Balaton rekordközelien magas, 127 centis vízállása. Vízügyi szakemberek szerint ma már a Balaton vízeresztéséről sem a szakma dönt, hanem a politika, ez esetben a Belügyminisztérium…
„Jön az ukáz fentről” – mondták nevük elhallgatását kérő, a balatoni vízügyes szakmára rálátó szakemberek arra a kérdésünkre: ki dönti ma el, hogy mikor nyitják ki a siófoki Sió-zsilipet, tehát hogy mikor engedik le a Balaton vízfeleslegét? A csapadékos időjárásnak köszönhetően most 127 centi a tó átlag vízszintje úgy, hogy egy hónapja 124-nél kezdték meg a vízeresztést és bár intenzíven folyik a Balaton vize azóta a Sió-csatornába, a vízszint nem csökkent, hanem még nőtt is. A felső vízszintmaximum egyébként papíron 120 centi.
A vízeresztés megkezdését követően a Sió-menti földeken gazdálkodók azonnal jelezték: víz alá kerülnek a földjeik, ezért egyhamar nem lehet rámenni, gazdálkodni rajta. Azt kifogásolják: előre lehetett tudni, hogy csapadékbő időszak következik, ezért szerintük nem februárban, hanem már előbb el lehetett volna kezdeni a vízeresztést, csak a jelenleginél jóval kisebb intenzitással és így a földjeik sem kerültek volna víz alá. A gazdák úgy érzik: az utóbbi évek átgondolatlan szabályozása miatt éri kár őket már nem először, legutóbb két éve fogalmaztak petíciót ez ügyben.
Amíg a Belügyminisztérium „be nem kebelezte” a vízügyi ágazatot, régi balatoni szakemberek szerint helyben dőlt el, hogy mikor nyitják, vagy zárják a siófoki Sió-zsilipet. Mostanra azonban már ezt is központosították, ha tetszik, államosították. Nem csak a gazdák figyelik egyébként aggódva a magas vízállást, hanem az alacsonyan fekvő déli parti települések is, főleg, hogy az előrejelzések szerint erős szél várható a következő napokban, vagyis „kiléphet medréből” a Balaton, elöntve a partmenti területeket. Hagyományosan Balatonfenyves érintett a leginkább ebben, a település két éve meg is fellebbezte (végül hiába…) a vízügynek azt a döntését, hogy 110-ről 120 centire emelje a Balaton felső szabályozási maximumát. Lombár Gábor független polgármester akkor (is) azt mondta: „Nem vagyunk az ellen, hogy tartsanak több vizet a Balaton medrében, de a megfelelő sorrendhez ragaszkodunk: előbb az alacsonyan fekvő partmenti területek infrastruktúráját kell ehhez kiépíteni, utána jöhet a magasabb vízszint.”
A fenyvesi polgármester egyébként azt várja: ennek a problémának a megoldására is jut a 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési keretből. Egy korábbi szakmai konferencián hangzott el a vízügy illetékeseitől: amikor először, a kilencvenes években 100-ról 110 centire emelték a maximális szabályozási szintet, már megfogalmazódott ennek három feltétele: a Sió-csatorna medrének és a zsilipnek a rekonstrukciója, valamint a legmélyebben fekvő déli parti területek „megemelése”. A legmélyebben fekvő részeken (a hét érintett település: Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény) a partmenti területek nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt magasságra, azaz 200 centire, hanem csak 130-140-re. Épületek, utak, csapadékvíz-elvezetők is ezen az alacsonyabb szinten vannak. Egy gát nem elég, hiszen a mögötte lévő infrastruktúra, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene megoldani. Kérdés, futja-e rá valóban a Balaton-fejlesztésre szánt keretből, amit Mészáros Lőrinc cége és konzorciumi társai már közel 100 milliárddal apasztottak a lassan befejeződő vasútkorszerűsítés során. Ami biztos: a Sió-menti földek gazdái talán fellélegezhetnek, mert új Sió-zsilipre és a Sió-csatorna megerősítésére elkülönítettek 12 milliárd forintot és e nagyszabású beruházás a tervezés után az eredeti elképzelések szerint még idén elindulna. Az eredeti tervekben egyébként azt is szerepelt: az állam megveszi a gazdáktól a közvetlen Sió-parti földterületeket.
A politikát pedig nem csak mostanában emlegetik a Balaton vízállása, vízeresztése kapcsán. A kétezres évek elején rendkívüli aszály volt, akkor a mostanihoz képest ellenkezőleg, kritikusan alacsonyra csökkent a vízszint, s akkor a szóbeszéd úgy tartotta, hogy az újgazdagok partmenti villáit kell védeni a víztől, ezért eresztették le a Balaton vizét. Mostanában meg a csordultig teli medret látva sokak szerint az újgazdagok egyre nagyobb és mélyebb merülésű vitorlásai miatt kell magasan tartani a tó vizét...