A balmazújvárosi eseményekkel korábban is foglalkoztunk. Olvashattak a város önkormányzata ellen vesztegetés bűntette és hivatali visszaélés gyanúja miatt indult nyomozásokról, ugyanakkor beszámoltunk a gazdák demonstrációjáról is, akik a múlt héten félpályás útlezárással tiltakoztak az újabb teher ellen.
A földadóval kapcsolatban Szűcs Gergely, a tiltakozó gazdák egyik vezetője a csütörtöki tüntetésen elmondta, az adó a földtulajdonból származó jövedelem 15-20 százalékát teszi ki, míg az ebből származó bevételeket a belterületi utak fejlesztésére, nem pedig a dűlők korszerűsítésére akarja fordítani az önkormányzat.
Szerintük a földadó az első lépés a föld elveszítéséhez, hiszen amelyik gazda nem tudja fizetni, jelzálog kerül a földjére, ami később a föld elvesztéséhez vezethet.
Egy másik helyi gazdálkodó, Rózsa Péter a szerdai döntés után az MTI-nek úgy fogalmazott: szerették volna elérni, hogy az adót felére csökkentsék és a befolyt összeg felét fordítsák a külterületek fejlesztésére. Felindultan tette hozzá, hogy a képviselő-testületi ülésen személyeskedő vita alakult ki, pénzéhesnek nevezték és haszonelvűséggel vádolták a gazdákat.
S ha már itt tartunk, akkor egy pillanatra kukkantsunk be a balmazújvárosi képviselő-testület munkájába.
A helyi eseményeket figyelemmel kísérő informátorunk néhány fontos részlettel kiegészítette a földadóról szóló szavazást. A történetből kiderült, hogy a polgármester egy ügyes, bár egy cseppet sem méltányolható kommunikációs trükköt vetett be a képviselőkel szemben.
Mi is történt valójában?
Megtudtuk, hogy az MTI tájékoztatása több helyen is pontatlan, de ezt forrásunk azzal magyarázta, hogy felfokozott médiafigyelem és hangulat jellemezte a vitát, nehéz volt tájékozódni. Valójában csak 10 képviselő (Fidesz: 7, Jobbik: 2, független: 1) és a polgármester volt jelen a szavazáson, míg az MTI 12 főről tud, ezenkívül mindössze egy képviselő szavazott a "többség akaratával" szemben, nem pedig kettő.
Mindenesetre az MTI tudósítása szerint az önkormányzati képviselők többsége elutasította a csökkentésre vonatkozó indítványt és 10-en szavaztak az eredeti rendeletre, ami a 300 forintos földadó kivetését jelenti, szemben a 150 forintos szinttel.
Forrásunk viszont felvilágosított minket, hogy valóban szinte mindenki elutasította a 150 forintos földadót, ám amíg a kormánypárt képviselői azért, mert továbbra is ragaszkodtak a 300 forintos közteherhez, addig a jobbikos és civil képviselők amiatt kerültek közös platformra fideszes társaikkal, mert ők mindenformájában elutasították a sarcot. Egyébként az egy igen szavazat, amely ebben a fordított helyzetben a 150 forintos szint melletti voksnak számított, egy Fidesz képviselő, jelesül Blaskó Sándor nevéhez fűződik, valószínűleg őt is megzavarta ez az ellentmondásokkal tarkított szituáció.
Információink megerősítése miatt megkerestük Demeter Pált, a nemzeti párt képviselőjét. Elmondta, hogy jobbikos képviselőtársával, Szabóné Sándor Judittal, és a Célbakisér Szövetség által delegált Hegedűs Péterrel együtt kezdetektől fogva ellenezték a földadó bevezetését. Emlékeztetett a legerősebb ellenzéki párt álláspontjára, amely elutasítja ezt az újabb terhet, függetlenül attól, hogy az 1, 150 vagy 300 forint.
Ugyanakkor hangsúlyozta a kormány felelősségét is: hiszen az Orbán kabinet hozta ilyen nehéz anyagi helyzetbe az önkormányzatokat.
Tanulság: a fideszes szavazógépnél a "nem" gyakran "igent" jelent.