Egyelőre megjósolhatatlan a november 6-i amerikai választás végeredménye: Barack Obama regnáló demokrata párti elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney fej-fej mellett küzd a győzelemért. Bár Magyarország számára mindegy, hogy a szocialista afroamerikai vagy a Wall Street-i pénztőke deres halántékú mormonja ül be az Ovális Irodába, az Egyesült Államok gazdasági agóniája a világ minden országára kihat.
Statisztikai hibahatáron belülire olvadt Barack Obama előnye Mitt Romney-val szemben, sőt, a CNN felmérése szerint 48-47 arányban a republikánus jelölt átvette a vezetést. A Reuters és az Ipsos vasárnap közölt adatai alapján Obama csekély előnnyel bír Wisconsinban, Virginiában, Iowában és Nevadában, amit ha a keddi választásokig meg tud őrizni, túllépi az újraválasztásához szükséges 270-es határt az 538 fős elektori testületben. Coloradóban és Floridában holtverseny alakult ki, utóbbi Ohióval együtt sorsdöntő lehet, mivel ezek a legerősebb billegő körzetnek számítanak.
A CNN közvélemény-kutatása megerősítette a korábbi előrejelzéseket, miszerint Obama vezet a nők, az alacsony keresetűek, a városiak, a feketék és spanyol ajkúak körében, valamint a hagyományos demokrata fellegváraknak számító északi államokban, míg kihívója a tehetősebb, fehér, vidéki, vallásos, jórészt republikánus déli körzetekben népszerű.
Kampány egy afrikai ország GDP-jéből
Az idei kampány különösen sok pénzébe került az adófizetőknek. Míg 2000-ben Al Gore és Bush párharca három, 2004-ben Kerry és Bush csatája négy, a 2008-as Obama-McCain küzdelmem ötmilliárd dollárt tett ki, a mostani kampány összköltsége elérheti a hatmilliárd dollárt. Ez az összeg meghaladja több, szegényebb afrikai ország éves GDP-jét. Az eltérő arányokat jól érzékelteti, hogy az amerikai lakosság évente hétmilliárd dollárt költ burgonyachipsre.
Ki menti meg Amerikát?
A két elnökjelölt programjában a leghangsúlyosabbak a gazdasági kérdések, ami nem is csoda, tekintve, hogy az Egyesült Államok adósságállománya a 2006-os 64 százalékról 108 százalékra (!) nőtt, jórészt kínai és japán hitelezőknek köszönhetően. Ehhez jön még, hogy egyes számítások szerint a gazdasági növekedési üteme jövőre várhatóan 2-4 százalékponttal csökken, vagyis a világ vezető nemzetgazdasága recesszióba süllyed, amely természetesen továbbgyűrűzik majd a tengerentúli, elsősorban európai piacokra.
A válságból való kiutat természetesen mindkét elnökjelölt másként képzeli el. Obama a szövetségi kormány kiadásait a GDP 22 százalékánál tartaná, Romney 20 százalék alá szorítaná. Obama növelné az évente 250 ezer dollárnál többet keresők adóját, Romney minden jövedelem adóját csökkentené. Obama faragna a katonai kiadásokon, Romney még többet költene háborúkra.
A két jelölt közül az egészségügyi reformot átverő, szociális programokkal fellépő Obamát egyértelműen a szegények támogatójának tartják, ellenfelei fő vádja, hogy Amerikában be akarja vezetni a szocializmust.
Romney ezzel szemben a középosztály, de még inkább a pénzügyi körök embere, aki – politikailag korrekt elnevezéssel – „piacbarát programmal” kampányol. Csökkentené a személyi jövedelem-, kamat-, nyereség- és osztalékadót, valamint visszavonná a 2008-as pénzügyi krach után a bankszektor megregulázására bevezetett intézkedéseket (Dodd-Frank törvény, Volcker-szabály). Romney az alternatív energia ellenében a szén- és kőolaj lobbi szekértolója, valamint több pénzt szeretne „védelmi kiadásokra”, vagyis fegyverkezésre.
Mitt Romney pénzügyi szektorhoz való bekötöttsége nem egy paródia alapjául szolgált
Bárki győz, Izrael nyer
Bár szociális, gazdasági és pénzügyi kérdésekben vannak vitás pontok a két jelölt között, külpolitikában teljes az egyetértés. Amerika hagyományos Izrael-barátságát továbbra sem fenyegeti veszély, és az agresszív katonai hadműveletek is folytatódni fognak. Az egyébként „jobboldalinak” mondott republikánusok ebből a szempontból még elkötelezettebbek: ha a zsidó állam érdekeiről van szó, nem ismernek kompromisszumot, és háborús uszításban a demokrata kórust is túlharsogják.
Az Egyesült Államok külpolitikájában egyébként a szakértők szerint sem várható változás. Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa az MTI-nek elmondta, bármelyik jelölt nyerjen is, Ázsiában Kína marad az USA fő kihívója, a Közel-Keleten pedig az iráni nukleáris program lesz célkeresztben. Hangsúlybeli eltérés egyedül Oroszország megítélésében van, Romney ugyanis kritizálja a két hidegháborús szuperhatalom nemrég megindult közeledését.
Mándi Tibor, az ELTE oktatója az MTI-nek kifejtette, a várakozásokkal ellentétben Obama elnöksége sem jelentett szakítást George W. Bush sokat bírált külpolitikájával, erre példa az al-Kaida vezetői utáni vadászat és a guantánamói fogolytábor megtartása. Az is borítékolható, hogy bárki lesz is 2012 és 2016 között az Egyesült Államok elnöke, folytatódik Európa háttérbe szorulása és a csendes-óceáni térség felértékelődése.
Izrael megítélésében nagy az egyetértés
Bulizzon Kounalakis asszonnyal!
Aki úgy dönt, hogy szeretné élőben, az amerikai hírtelevíziók tudósításain keresztül végigizgulni a voksolást, az most megteheti, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ugyanis elnökválasztási partit szervez Budapesten, a Corinthia Hotelben. A keddi eseményen jelen lesz Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet is. A résztvevők ingyenes szóróanyagokból tájékozódhatnak az elektori rendszerről, a választások menetéről, és eredeti kampányrelikviákat is zsákmányolhatnak maguknak.
A legenda szerint Romney nyer
Érdekesség, hogy a Washington Redskins amerikaifoci-csapat 1940 óta egy kivételével (2004) az összes elnökválasztás kimenetelét „megjósolta”. A babona szerint ha a csapat utolsó hazai meccsét megnyeri, akkor a regnáló elnök pártja nyer, ha elveszti, akkor az ellenzéki jelölt. A „rézbőrűek” vasárnap a Carolina Pantherst fogadták, akik 21-13-ra győztek, vagyis fő szabály szerint Barack Obama veszíteni fog holnap.
A két jelöltről dióhéjban
Barack Obama
- 1961. augusztus 4-én született a hawaii Honoluluban kenyai apától és kansasi fehér bőrű anyától. 21 éves volt, amikor édesapja meghalt egy autóbalesetben.
- A New York-i Columbia Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát, majd a Harvardon jogi doktorátust. A Harvard jogi folyóiratának első afroamerikai elnöke.
- New Yorkban és Chicagóban pénzügyi tanácsadó cégnél, majd egy egyházi alapítású, szegényeket segítő chicagói szervezetnél dolgozott. 12 évig oktatott alkotmányjogot a Chicagói Egyetemen.
- 1996-ban Illinois állam szenátora. 2004-ben a washingtoni szenátusba kerül, ahol saját lobbiszervezetet alakít. A 2008-as előválasztáson a párton belüli legnagyobb ellenfele Hillary Clinton, akit később külügyminiszteri poszttal kárpótolt. A 2008. november 4-i elnökválasztáson elsöprő győzelmet aratott republikánus ellenfele, John McCain felett. Még megválasztása előtt Nobel-békedíjjal tüntetik ki.
- Kedvenc étele a hamburger, szeret futni, súlyzózni és kosarazni, leszokott a dohányzásról. Két lánya van, Malia és Sasha.
Mitt Romney
- 1947. március 12-én született Detroitban angol, skót és német felmenőkkel rendelkező, dúsgazdag mormon családban.
- A Harvardon diplomázott jogból és üzletirányításból. 1984-ben a Bain Capital, az egyik legsikeresebb amerikai magántőke-befektető cég alapítója és vezetője.
- 1999-ben szerez országos ismertséget, amikor a szervezőbizottság felkért elnökeként megmenti az anyagi és erkölcsi csődtől a korrupciós botrányoktól fojtogatott 2002-es Salt Lake City-i téli olimpiát. A sikerrel a tarsolyában 2003-ban megpályázta és elnyerte a massachusettsi kormányzói széket.
- 2008-ban alulmarad John McCain arizonai szenátorral szemben a republikánus elnökjelöltségért vívott harcban.
- A 2012-es kampány során újból reflektorfénybe került – sokak által szélsőségesnek tartott – mormon vallása, amelyért pártjának konzervatív szárnya is kikezdte. (Dédapjának állítólag Mexikóba kellett menekülnie, mert a poligámia tiltott volt az USA-ban.)
- Személyes vagyonát 190-250 millió dollárra becsülik, és sokan támadják adóelkerülés, illetve offshore bankszámlái miatt. A Time magazin 2012-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta.
- 1969-ben nősült, 5 fia és 18 unokája van, felesége 1998 óta szklerózis multiplexben szenved, 2008-ban mellrákkal operálták.
Bencsik János
barikad.hu