Baranya megye egyre inkább leszakadó régióvá vált az elmúlt években. A beruházások elmaradtak, a lakosok külföldön vagy az ország fejlettebb, több munkalehetőséggel kecsegtető területein keresik a boldogulást. A megyeközpont, Pécs hosszú évek óta csak a botrányokkal és a csődközeli állapottal tud bejutni az országos hírekbe. Így talán nem meglepő, hogy a változás reményében egyre többen fordultak el a kormánypártoktól és a két hét múlva esedékes önkormányzati választásokon az ellenzéki jelöltnek komoly esélye nyílik tovább gyarapítani az ellenzéki vezetésű városok számát. A megye helyzetéről, a kampányról és a választások kimeneteléről a Jobbik Baranya megyei listavezetőjét, Schwarcz-Kiefer Patrikot kérdeztük.
A megyében lesz egy település, Apátvarasd, ahol nem tartanak október 13-án választást, ugyanis nem jelentkezett megfelelő számú jelölt a képviselői feladatok ellátására. Egyedi esetet látunk, vagy jellemző, hogy kevésbé érdeklődik a politika iránt a lakosság?
Szerintem a fő ok ezen a településen sem az érdektelenség, hanem az, hogy folyamatos a megyéből való elvándorlás. Így azok, akik esetleg az önkormányzati választásokon is megmérettethetnék magukat, hogy a kisebb településeket vezessék, irányítsák, jobbá tegyék, többnyire már külföldön vagy az ország fejlettebb régióiban tartózkodnak. Apátvarasd esete egyedi, de a kistelepüléseken jellemző, hogy ugyanazok az emberek csinálják a helyi politikát, akik még a rendszerváltozáskor elkezdték. Nincsenek új arcok, mert akiben tettvágy van, aki valamit tenni szeretne, az valószínűleg már elhagyta ezeket a falvakat.
A múlt heti bemutatkozóján is az elvándorlást nevezte meg a megye egyik legfőbb problémájaként. Az ismertetett adatok szerint 30 ezerrel csökkent a megye lakossága az elmúlt 10 évben. Mi áll a drasztikus népességfogyás hátterében?
Leginkább a megye rossz gazdasági helyzete, ami 2010 óta nemhogy javult volna, de talán kijelenthetjük, hogy rosszabbodott. Bérek tekintetében itt még csak nem is lehet Németországra vagy a nyugat-európai átlaghoz való közeledésre gondolni, mert Baranya az országos átlagtól is távolodik. Míg 2010-ben egy átlag baranyai az országos átlagbér 90 százalékát kereste, mára ez már csak 81 százalék. Forintban kifejezve: 2010-ben 13 ezerrel keresett kevesebbet egy baranyai az országos nettó átlagbérnél, most pedig 45 ezerrel. De egy másik elkeserítő és sokatmondó adat, hogy országos szinten Baranya megyében a legalacsonyabb az ipari termelés mértéke. Pedig egykor a nehézipar komoly szereplője volt a helyi gazdaságnak, a megye pedig az ország élbolyába tartozott.
A rossz gazdasági helyzet és az alacsony fizetések mellett a kilátástalanság, az hogy lefelé megyünk a lejtőn és úgy néz ki, ennek semmi sem szab gátat, vezethet oda, hogy már nemcsak a fiatalok, de a középkorúak is rákényszerülnek a külföldi vagy az ország más pontjain való munkavállalásra.
Ezt egyébként a közvetítő cégek is segítik. Szinte az összes kistelepülésen jelen vannak és nehéz fizikai munkára toborozzák az embereket Győrbe, Székesfehérvárra vagy külföldre.
Itt lehetne nagy szerepe Pécsnek, de jó ideje nem történtek jelentős beruházások a városban, amik felszívhatnák a környék munkaerejét…
Ez csak a probléma egyik része, a másik, hogy akinek még lehetősége is nyílik a városban dolgozni, annak a dolgát megnehezíti a katasztrofális tömegközlekedés. Nem is kell messze menni Pécstől, már 15-20 kilométeres körzetben is van, ahová csak naponta egy busz jár a városból. Nyilván ez ellehetetleníti a tömegközlekedés használatát, mikor több műszakban dolgozik az ember. Vagy választhatja a távolsági járatokat, amikről a legtöbb esetben a településhez legközelebbi elágazásnál tud leszállni. Onnan még 3-4 kilométer séta vár rá hazáig. Egy ledolgozott nap után ez nem biztos, hogy annyira jól esik.
Azt, hogy nem megy minden úgy, ahogy kéne, a Fidesz is elismerte azzal, hogy nem indítják újra korábbi emberüket, Páva Zsoltot. Helyette a többszörös olimpiai bajnok Vári Attila pályázik a kormánypárt színeiben a polgármesteri székre. Mennyire látja őt alkalmasnak erre a pozícióra?
Nem csodálom, hogy nem kockáztatták meg Páva Zsolt újbóli indulását, hiszen az egyértelmű, hogy az ő irányítása alatt ment tönkre a város. De nem szabad elfelejteni, hogy ez nemcsak az ő felelőssége, hanem azon alpolgármestereké, helyi és országgyűlési képviselőké is, akik ehhez asszisztáltak. Így felesleges is Vári Attila alkalmasságát firtatni, hiszen a lényeg, hogy az őt körülvevő politikusok köre nem változik. Ugyanúgy Hoppál Péter, Csizi Péter lehetnek azok, akik megmondják, kivel kell együttműködni, mit kell csinálni. Ez pedig ugyanazt a jövőképet vetíti előre, ami az elmúlt kilenc év realitása volt, így én kizárt dolognak tartom, hogy Vári Attilával jobbra fordulna a város sorsa.
A Jobbik egyéniben nem indított jelöltet a városban, kire adják a párt szavazói a voksukat Pécsen?
A Jobbik is tagja a Mindenki Pécsért Egyesület neve által fémjelzett összefogásnak, így a polgármesterjelöltünk Péterffy Attila, helyben pedig a Mindenki Pécsért Egyesület jelöltjeire szavazhatnak.
Az a Péterffy Attila, aki a Fidesz szerint kiirtotta a mecseki erdőket? Mennyire újkeletű a kormánypárt aggodalma a környezetért? Az országos politikát nézve elég meglepő, hogy itt helyben zöldként és környezetvédőként próbálják eladni magukat.
Annyira aggódnak a környezetért, hogy azért folyamatosan zajlanak a bodai atomtemető elindítását megelőző munkálatok. Ez a támadás azért is hiteltelen a Fidesz részéről, mert mióta nem Péterffy vezeti a hőerőművet, ahol a fakivágások fő okozójaként van feltüntetve, a tüzeléshez használt alapanyagok között a fa aránya nem csökkent. Az elmúlt években is óriási farönköket szállító kamionok haladtak a hőerőmű irányába. Arról nem is beszélve, hogy a mecseki fákat az erdészet, a Mecsekerdő Zrt. termeli ki és adja el, ami egy állami vállalat.
Tavaly Mellár Tamásnak sikerült ellenzékiként bekerülnie a parlamentbe, a májusi EP-választás eredményei pedig azt mutatták, hogy ha az ellenzék összefog, akkor többségbe kerülhet Pécsen. Hogy látja az esélyeket a megyében?
Pécsen és Komlón is egyértelműen komoly esélye van az ellenzéki együttműködésnek. Viszont a Baranya megyei falvakban annyira kilátástalan a helyzet, hogy az emberek többsége továbbra is a Fideszben látja az egyedüli lehetőséget. Ráadásul 40 faluval a hátam mögött mondhatom, hogy a Jobbikon kívül egy ellenzéki párt sem veszi a fáradtságot, hogy elérjen az itt élőkhöz. Az óriásplakátokon túl még a Fidesz sem. Mi mindenkivel igyekszünk szót váltani és a megyei politikában mi vagyunk az elsők, akik kétnyelvű szórólappal kampányolunk. Sváb falvakban német, a nagyarányú horvát kisebbséggel rendelkező falvakban pedig horvát nyelven is igyekszünk megszólítani a lakosokat. Baranyában élnek az ország egészét tekintve a legnagyobb arányban kisebbségek, hozzájuk is szeretnénk szólni és még jó beszélgetésindítónak is bizonyult a rendhagyó szórólap.