„Ismerős lehet mindannyiunknak a történet gyermekkorunkból, amikor a kalózkapitány már tudja, hogy nem úszhatja meg az elszámoltatást, nem úszhatja meg a súlyos a börtönéveket, eszeveszett kapkodásba kezd, és a megszerzett kincseit próbálja elásni, még az utolsó perceket felhasználva. Ez a kincses sziget legendája. És aki ismeri ezt a sztorit, pontosan tudja, hogy mindig van egy térkép is, ami elvezet minket az aranytallérokhoz - vagy mondhatjuk jelen esetben: a közpénzmilliárdokhoz.
Ezek a rejtekhelyek nem mások, mint a közhasznú vagyonkezelő alapítványok.”
Demeter Márta ezzel a jól ismert példával vezette fel a Fidesz talán eddigi legnagyobb stratégiai húzásáról, a közvagyon privatizálásáról szóló videóját. Az országgyűlési képviselő interjúnkban ugyanakkor arról is beszélt,
Belefér ezermilliárd forint egy kincsesládába?
Ezt nem tudom megmondani, de valóban elképesztő vagyonokról beszélünk. Az egészben a legszomorúbb mégis az, hogy akkor szervezik ki az adófizetők ezermilliárdjait, rengeteg épületet, vagyontárgyat ezekbe a fideszes magánalapítványokba, amikor egyébként még a koronavírus okozta válsághelyzet is súlyosbítja a mindennapokat, és naponta többszázan veszítik el az életüket. Lényegében a miniszterelnök személyéhez köthető szűk kör privatizálja egész Magyarországot. Lassan szinte több minden lesz magánosítva, mint ami nem.
Rengeteg adat van az Ön videójában is, de hogyan lehet a lehető legegyszerűbben elmagyarázni, hogy milyen rendszer épül ezekben a pillanatokban a szemünk előtt?
Az ügy nagyon bonyolult, de a szándékaik egyszerűek. Annyira retteg a Fidesz a hatalma elvesztésétől, hogy 2022-re egy alternatív intézményrendszert, egy párhuzamos államot próbál magának kiépíteni, aminek segítségével a Fidesz vezetői, valamint a fontosabb kormányzati szereplők magukat, illetve a pártjukat fent tudják tartani. De az ellenzék legfontosabb üzenete, hogy ez nem fog így maradni. Hiába gondolja azt a kormánypárt, hogy a kétharmados törvényekkel, alaptörvény-módosítással be tudják betonozni az alapítványokba kicsatornázott vagyonokat. Egy tollvonással fogjuk megszüntetni ezt a konstrukciót, és mindenkit el fogunk számoltatni, aki részt vett a közpénz privatizációjában.
Az ellenzék közösen utasítja el az egyetemek privatizációját
Mi az ellenzék pártjai egységesen elutasítjuk a jelenlegi hatalom, a Fidesz hatalom átmentési kísérletét, amit a felsőoktatásban végez - mondta Hiller István, az MSZP oktatáspolitikusa, miután a parlamenben megkezdődött a kormány által előterjesztett egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok együttes vitája. Ennek lényege, hogy a jövőben alapítványi formában működtetik az egyetemeket, főiskolákat.
Ez jól hangzik, de hogyan?
Jogos kérdés, de van megoldás, több megoldás is. Számos olyan jogi eszköz van, amivel ez megvalósítható. A társadalom részéről pedig jogos az az igény, hogy visszakapják ezt a közvagyont. Azt hiszem, ez lesz a legnagyobb legitimációja ennek. Igyekeztem hangsúlyozni a videóban, és az összes parlamenti felszólalásomban is, de az összes ellenzéki párt is ezt emelte ki:
vissza tudjuk szerezni az emberek pénzét.
Tehát megtalálták a térképet a kincsesládához?
Megvannak a megfelelő jogi eszközök. Egyelőre ennyit szeretnék erről mondani.
Mekkora a tét? Mekkora vagyonról beszélhetünk?
Ezermilliárdos. Jószerivel minden alapítvány kapott konkrétan likvid pénzt is az államtól, a Mathias Corvinus Collegium például 500 milliárd forintot. Ezenfelül Mol és Richter részvényeket, valamint rengeteg épületet is kiszerveztek. Véleményem szerint az elmúlt időszak nem elsősorban a felsőoktatás igába hajtásáról szólt, az csak úgymond járulékos haszon a Fidesz számára, viszont a felsőoktatásba érkező 1500 milliárd forintos EU-s pénzekhez csak az egyetemi modellváltás révén tudnak hozzáférni. Fidesz célja egyedül a pénz a kiscsatornázása volt.
Nehéz megsaccolni, hogy az összes egyetemi épület, patinás villa, szántóföld, szőlőbirtok és vitorláskikötő ténylegesen mekkora vagyontömeget jelent, de igen, egészen biztos, hogy több ezer milliárd forintról beszélünk.
Nagyüzemi vagyonátmentés: egy sor vagyonkezelő alapítványról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be
Nem kérdés, hogy koronavírus-járvány harmadik hulláma minden eddiginél szörnyűbb halálozási statisztikákat produkál, az egészségügy pedig egyre kevésbé bírja a terhelést, noha a miniszterelnök szerint minden rendben van, a szakemberhiányt pedig átvezényléssel meg tudják oldani. Nos, a kormányt azonban az oltakozási sikerpropaganda mellett jól láthatóan más dolgok is izgatják, például