"Nem az erők közötti rivalizálásra, hanem az egységre van szükség" - hangsúlyozta a tárcavezető a rendőrség és a védelmi tárcához tartozó csendőrség közötti hagyományos versengésre utalva, ami gyakran akadályozza a gyors beavatkozást és a vizsgálatok lefolytatását.
"A lehető legtöbb kárt okozó, tárgyalásra nem hajlandó elszánt ellenségekkel szemben, akiknek a saját haláluk is része a filozófiájuknak és stratégiájuknak, olyan állandó erőkre van szükségünk, amelyek kéz a kézben dolgoznak ugyanazon célokért"
- fogalmazott a belügyminiszter.
A csendőrség és a rendőrség elitalakulatainál, a GIGN-nél és a RAID-nél is új egységeket hoz létre a belügyminisztérium vidéken, a párizsi terrorellenes különítmény száz fős létszámát pedig megduplázza. Súlyos válságok vagy jelentős terrortámadások esetén pedig felfüggesztik azt a szabályt, hogy a csendőrség csak a vidéki zónákban, a rendőrség pedig kizárólag a városi övezetekben léphet fel.
"Tömegmészárlás esetén a terroristák az első percekben szedik a legtöbb áldozatot"
- hívta fel a figyelmet a miniszter.
"Ezért a lehető leggyorsabban kell reagálnunk, és folyamatosan meg kell akadályoznunk egy ilyen támadás lehetőségét"
- tette hozzá.
A reform keretében kedden a párizsi Montparnasse pályaudvaron tartották első közös gyakorlatukat a csendőrség és a rendőrség elitalakulatai.
November 13-án 130 vesztették életüket a hét helyszínen elkövetett iszlamista terrortámadásokban. Miután a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A X. és XI. kerületben öt kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert. Eközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg. A beavatkozó rendőri erőket, hasonlóan a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni 2015. januári merénylet elkövetőinek üldözése miatt számos kritika érte azért, mert a különböző egységek közötti rivalizálás késleltette a hatékony fellépést.