Törökország külpolitika prioritásai megváltoztak
Az orosz nyomtatott és elektronikus média megkülönböztetett figyelmet fordított a csúcstalálkozóra és a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztésének méltatása mellett gyakorlatilag egybehangzóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a találkozó nem hozott áttörést a szíriai konfliktus kérdésében, amelyben Moszkva és Ankara egymással szemben álló feleket támogat. A felek emellett kerülték az orosz vadászgép tavaly novemberi lelövésének konkrét felemlegetését - azt „sajnálatos eseménynek” nevezték - és hogy nem hangzott el utalás az azért kifizetendő török kártérítésről sem.
A Kremlhez közel álló Izvesztyija arról cikkezett, hogy az orosz és a török elnök elhatározta: a korábbi szinten állítja helyre a kétoldalú viszonyt. "Ennek indítéka a kölcsönös gazdasági haszon" - írta a lap, rámutatva, hogy Putyin és Erdogan ellapozott az államaik közötti viszony "szomorú oldaláról".
A Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap "történelminek" minősítette a találkozót és szintén kiemelte, hogy Moszkva és Ankara "a két ország népének érdekében" kibékült egymással. Beszámolójának végén a lap idézte Putyin elnököt, aki arról beszélt, hogy építeni tovább tart, mint rombolni és Oroszország ráhangolódott az építő munkára.
A Lenta.ru orosz hírportál elemzésében rámutatott, hogy Moszkvának és Ankarának a Nyugattal való viszonya egyaránt bonyolult. Európa Erdogan szavai szerint már fél évszázada hitegeti Törökországot, az Egyesült Államok padig menedéket nyújt az "összeesküvő" Fethullah Gülennek. Ámde Putyin már a meghiúsult puccskísérlet másnapján telefonált és támogatásáról biztosította a török elnököt. Ezért a köztük meglévő viták ellenére a felek semleges gazdasági kérdéseket oldottak meg,
"Az ebben az irányban való haladás elérése volt az a kevés, ami Moszkvát és Ankarát valójában egyesítette"
- írta a Lenta.ru.
A Novaja Gazeta című független lap kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Erdogan, aki az elmúlt hetekben egyre erősebben hibáztatta és fenyegette a Nyugatot, "a szavakról áttért a tettekre" és Oroszországba utazott, hogy tudassa nyugati szövetségeseivel: a török külpolitika prioritásai megváltoztak.
Putyin titkos információkat árult el Erdogannak?
A Sabah című vezető kormánypárti napilap kiemelte, hogy a tárgyalás értelmében az együttműkődés széleskörű lesz, a védelemtől az energiaellátásig, az áruforgalomtól a turizmusig minden területre kiterjed.
Melih Altinok, a Sabah publicistája szerint Putyin titkos információkat osztott meg Erdogannal azokat az összeesküvőket illetően, akik a múltban szoros szövetségesnek számító két országot el akarták távolítani egymástól. Mehmet Barlas tárcaíró gondolatmenetében még tovább ment. Úgy vélte: ha már a július 15-i puccskísérletet követően egyértelművé vált Fethullah Gülen befolyása a török légierő tagjai között, akkor lehetséges az is, hogy az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török hitszónok hálózata robbantotta ki a török-orosz viszályt tavaly november 24-én, amikor a török légierő lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai határnál.
A Habertürk "tiszta lappal" induló konszolidációról írt. Az újság Putyin azon kijelentésére helyezte a hangsúlyt, amely szerint a két ország jó viszonya a világ stabilitásához járul hozzá.
A Sözcü című ellenzéki kemalista napilap úgy látta, hogy a két államfő "kézfogása riadalmat kelt a Nyugatban". Az újság szerint a nyugati országokat aggodalommal tölti el, hogy Törökország "arcát kelet felé fordítja". A Sözcü értékelésében Ankara és Moszkva kapcsolatai a találkozóval újból sínre kerültek.