Nem az orvosok „műtőkerülésén” múlik, hogy nőnek a nagyízületi (csipő-, térdprotézis) műtétek várólistái – mondta el a Népszavának Hangody László, traumatológus, ortopéd sebész, az Uzsoki Kórház osztályvezető főorvosa, az MTA doktora.

A szakember szerint a finanszírozás jelenlegi rendszere nem ösztönzi a kórházakat arra, hogy többletműtéteket vállaljanak, mivel a beavatkozásokért a TB évek óta ugyanannyit fizet nekik, miközben az orvosi eszközök ára jelentősen emelkedett.

Így a programban részt vevő intézmények többsége veszteséggel zárja a várólista-csökkentési műtéteket.

A szakember jellemző példaként említette az Uzsoki Kórházat, ahol korábban napi 15 protézisműtétet végeztek, azonban a kórház anyagi veszteségei miatt tavaly már jóval kevesebbet tudtak vállalni.

Hangody szerint az állami támogatás nem elegendő ahhoz, hogy az intézmények gazdaságosan működtessék a programot, különösen a megemelkedett költségek mellett.

Ez a jelenség nem egyedi, más kórházak igazgatói sem szorgalmazzák a műtéti kapacitások növelését.

A helyzetet tovább súlyosbítja a műszaki meghibásodások lassú javítása. Emiatt a kórházaknak egyre többször kell halasztaniuk a műtéteket, ami az elektív, előre ütemezett beavatkozásokra is kihat. Gyakori, hogy egy-egy intézmény technikai problémái miatt más kórházakra hárul a betegellátás feladata, ami tovább terheli a rendszert és növeli a várakozási időt.

A várólisták hosszabbodását az is okozza, hogy egyre több ember keres megoldást fájdalmaira, és az elmúlt évtizedben beültetett protézisek egy része mára felülvizsgálatra vagy cserére szorul. Emellett az átlagéletkor emelkedése miatt is több betegnek van szüksége protézisre.

Miközben a műtéti igények nőnek, a beültetések száma a finanszírozási és szervezési problémák miatt csökken. Hangody szerint a probléma összetettsége miatt egyszerű megoldások nem léteznek, és mélyreható reformokra lenne szükség.

A Jobbik hordozhatóvá tenné a TB-t

Ma a magyar emberek duplán fizetnek az egészségügyben - mutatott rá november 18-i sajtótájékoztatóján Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője.

"Az emberek a munkájuk nyomán befizetik a társadalombiztosítási járulékot, a különböző adókat, amiből az állam működteti a társadalombiztosítási rendszert és az állami egészségügyet. Ám a várólisták és a hazai egészségügy leterheltsége miatt a betegeknek sok esetben kell választaniuk a magánegészségügyet gyógyulásuk érdekében. Így duplán fizetnek"

- mutatott rá a politikus.

A Jobbik frakcióvezetője szerint

a TB hordozhatóság keretében lehetőség nyílna az államnak befizetett járulékokat, hosszú várólista, vagy helyben el nem érhető egészségügyi szolgáltatás esetén a magánegészségügyben is igénybe venni.

Lukács László György hozzátette: ebben az esetben a társadalombiztosítás akkora összeget állna, amennyiért az állami egészségügyben elvégeznék ezt a beavatkozást. A politikus elmondta: a közeljövőben szakmai és politikai vitát kezdeményezhetnek a tb-járulék hordozhatóvá tételéről. Leszögezte, a Jobbik egy erős állami egészségügyben hisz, de ahhoz, hogy az állami egészségügy erős legyen, igénybe kell venni segítséget, amely támaszt most az egészségügyi piaci szereplőknél lehet megtalálni.