„Akár egymillió forint is lehet egy fővárosi lakás átlag négyzetméterára"
- többek között erről beszélgettek azon a fórumon, amelyen a budapesti lakhatási helyzet került terítékre.
Beleznay Zsuzsanna, Terézváros alpolgármestereként arról beszélt, hogy egyértelmű lakhatási krízis van a fővárosban. Hozzátette, hogy egy pályakezdő fiatal nagyjából 250 ezer forintot keres, míg a belvárosban egy 40-50 négyzetméteres lakás havi 150 ezer plusz rezsivel jön csak ki. Azaz, az albérlet elviszi egy pályakezdő fiatal bérének több mint a felét. Ebből nagyon nehéz összehozni egy önerőt, hogy egyáltalán évek múlva lakáshitelt tudjon igényelni - mondta.
"Nagyon komoly társadalmi egyenlőtlenségek vannak, s ez jelenik meg a lakáspiacon"
- jegyezte meg Hegedűs József a Városkutatás kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: 2015 után hihetetlenül emelkedtek az ingatlanárak. Európában általános jelenség, hogy a lakásárak mindig jobban emelkednek, mint az infláció.
Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő szerint egy átlagos életet élő fiatalpárok számára szinte lehetetlen projekt egy ingatlanvásárlás. A legtöbben arra kényszerülnek, hogy albérletben éljenek. Elmondta, hogy az elmúlt években pont a lakhatási helyzet miatt döntött úgy rengeteg fiatal, hogy inkább külföldön próbál szerencsét.
„Idős honfitársaink között rengeteg olyan van, aki méltatlan körülmények között él"
- tett hozzá a politikus, kiemelve, hogy több mint 200 ezer olyan ember él hazánkban, aki nem képes felfűteni a háztartását. EU-s forrásokat lehetett volna lehívni arra, hogy ezen a helyzeten segíthessenek, de a kormány úgy döntött, hogy ezeket a pénzcsapokat kizárólag a közintézmények számára nyitják meg.
Nyerky Zsanett szerint nagyon jó bevált modellek vannak a lakhatási válság kezelésére, így nem feltétlenül szükséges állami pénzeket felhasználni. Mint mondta, ellene van az államilag finanszírozott bérlakásépítésnek. A fővárosnak nincs is 1880 óta sikeres bérlakásépítési-programja.
Úgy véli, azért emelkedtek az árak, mert az euró felé megyünk. Minél magasabban tartják az árakat, annál értékesebbek azok, ezért kell mindenki számára megadni az esélyt arra, hogy ingatlanhoz juthasson - mondta.
Nincs lakáspolitika
„A kormánynak sajnos nincs érdemi lakáspolitikája"
- mondta Beleznay Zsuzsanna, hozzátéve: a legtöbb embernek még olyan anyagi lehetőségei sincsenek, hogy hitelt vegyenek fel, így az önkormányzati bérlakások rendszerét kéne kiterjeszteni, hogy a rászorulókon segítsenek. Elmondta, hogy míg 1990-ben a fővárosi lakások fele önkormányzati volt, addig ez mostanra csupán 4 százalék lett.
„Magyarországon Japán és Ciprus után hazánkban van a legtöbb üres ingatlan, ezeknek a 90 százaléka vidéken van"
- emelte ki Beleznay.
Hegedűs József szerint nem igaz az az állítás, hogy a piac képes megoldani a helyzetet. Egy gyenge középosztály alakult ki, amelynek a munkaerőpiaci ereje alacsony. Egy normális gazdaságban a bérlakás egy nagyon fontos eszköz.
Z. Kárpát Dániel a kormánynak szavatolnia kéne a jobb körülményeket az állampolgárai számára. Nem ért egyet azzal, hogy a piacra kéne hagyni ezt a megoldást.
„Már kipróbáltuk, hogy a bankokra bízzuk a lakhatás megoldását, ebből következett be a devizahitelek intézménye, amely rengeteg családot tett tönkre"
- emlékeztetett a Jobbik politikusa, hozzátéve: belelökték az embereket egy lehetetlen helyzetbe. Megjegyezte: örömteli, hogy sokan felveszik a CSOK-ot, de még jobb lenne, ha mindenki számára elérhetővé válna.