A beszámoló szerint Steven Vandeput védelmi miniszter a VTM flamand nyelvű közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában elmondta, a katonáknak a közterületekről való fokozatos kivonása nem okoz biztonsági kockázatot. A stratégiai fontosságú helyszíneken, nagykövetségek előtt, zsidó és más nemzetközi intézmények védelmében továbbra is szerepet vállalnak.
A belga kormány több lépcsőben, legutóbb július elején csökkentette az utcákon szolgálatot teljesítő katonák számát. Jelenleg mintegy 550 katona járőrözik a belga nagyvárosokban.
Információk szerint a hadsereg folytatja a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését, emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén - a rendőrséggel együtt - azonnal bevethető.
Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas - "lehetséges és valószínű" - terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes - "súlyos és azonnali" - fokozatúra emelte a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona folyamatos utcai járőrözését is.
A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítették vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték.
Belgiumban legutóbb május végén minősítették terrorcselekménynek egy magányos elkövető akcióját, amikor a 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy "Allahu Akbar" (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték.
A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) ezt követően közölte, az eset ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét.
A liege-i támadást, ahogy 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.