Noha a kormánypárti média attól hangos, hogy nem engedjük be az ukrán gabonát,

eközben azonban Fényeslitkén az ukrán határtól néhány kilométerre a Fideszhez köthető üzleti körök épp most építik Európa legnagyobb szárazföldi gabonaátrakóját.

Bencze János szerint ez is mutatja, hogy

a kormánynak mindig az üzleti érdek az első, és nem érdekli őket, hogy ezzel hatalmas károkat okoznak a hazai gazdáknak.

A videóban Bencze mellett megszólalt Gyüre Csaba, a Jobbik-Konzervatívok helyi politikusa is, aki elmondta, milyen részleteket tud az ügyről.

Az ukrán gabona Európába áramlása tönkreteszi a magyar és kelet-európai termelőket

Fényeslitkén, az ország keleti sarkában van az Eastwest óriás átrakója, ide érkeznek be az ukrán termények az egyéb ukrán feldolgozott árukkal együtt, majd innen megy tovább Nyugat-Európa felé.

Mint arra Bencze János felhívta a figyelmet:

2022-ben a megígért támogatások megérkeztek, és ehhez a 22 milliárd forintos beruházáshoz a magyar állam az adófizetők pénzéből, többek között a hazai gazdák pénzéből 3 milliárd forinttal hozzájárult.

A konzervatív párt agrár szakpolitikusa szerint az egészben az a trükk és az a szomorú, hogy hiába nem jöhet hivatalosan ukrán gabona magyar területre, ez a szállítmány beérkezik, leplombálják, lezárják, lejelentik, és amikor kilépett a határon, akkor ő jelenti, hogy gond nélkül áthaladt.

Igen ám, de hova halad át ez? Azokra a hagyományos piacokra, így Olaszországba, Németországba, Ausztriába, akár Csehországba, ahová eddig a magyar gazdák szállítottak, olyan áron, amin megérte nekik megtermelni a gabonát. Nem nyomott ukrán áron, amin mi nem tudjuk megtermelni a gabonát

– fogalmaz Bencze.

Szerinte ennek az az egyszerű oka, hogy Magyarország az Európai Uniónak a tagja, így olyan élelmiszerbiztonsági előírások vannak érvényben, amik az ukránokra nem vonatkoznak, így náluk sokkal olcsóbb a termelés. Emiatt a magyar gazdák és a kelet-európai gazdák versenyképtelenné válnak, és egyszerűen nem fognak tudni megélni, elveszítik a vagyonukat, a földjeiket.

A napokban Bencze János és csapata Somogyban is járt, ahol a gazdák elszegényedése már tapasztalható:

„Tiborcz István betette oda a lábát, az ő érdekeltségei felvásárolták a volt Cassance-birodalmat.”

A gazdák elmondták neki: Orbán veje több ezer hektárra tett így szert, mivel elindultak azok a végrehajtások, amik a somogyi mezőgazdászok adósságcsapdája miatt jöttek létre. Bencze János szerint ebben az adósságcsapdában is volt szándékos kormányzati szál. Ezt el is magyarázta: A 2022-es aszály miatt nem volt elég termés, ezért az agrárminiszter és az Orbán-kormány elrendelték a kiviteli stopot, tehát ha valaki terményt akart kivinni Magyarországról, az engedélyt kellett rá kérni, ami 60-90 napot vett igénybe. Azok a gazdálkodók, akik külföldi piacokra termeltek, akár másfél hónapot is késtek, bizonytalan beszállítókká váltak, és akár el is vesztették a piacokat. Az ukrán gabona viszont szabadon és késedelem nélkül áramolhatott a nyugat-európai piacokra, ráadásul magyar átrakókon keresztül – fűzte hozzá

Bencze János ezután Gyüre Csabával ült le beszélgetni Fényeslitkén:

Kint voltunk az óriás terminálnál, ami Európa egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb szárazföldi átrakóterminálja lesz. Itt a szocializmusban is volt egy átrakóhely. Mi történt azzal?

Valóban. Egészen Záhonytól Fényeslitkéig tartott. A teljes területen ki volt építve a széles nyomtávú, szovjet mintájú és a valamivel keskenyebb, európai mintájú vasút. Hatalmas borítók és nagyjából öt kilométerenként elosztó pályaudvarok voltak, ahol akár 20 pár sín volt és szét lehetett bontani ezeket a vagonokat. Végig darukkal és mindennel professzionálisan működött az akkori átrakó. A rendszerváltáskor kitalálták, hogy nem lesz szükség már átrakóra Oroszország, illetve a szovjet az utódállamok, és Magyarország között – mesélte Gyüre Csaba.

Gyüre Csaba: a most újjáépítendő átrakodóra 3 milliárd forintot ad az adófizetők pénzéből a Fidesz-kormány

Rámutatott: „Az első Orbán-kormány volt az, akinek az idején elkezdték az átrakót teljes egészében felszámolni és lebontották az akkori létesítményeket, elbontották a vasutat, ledózerolták a vasúti töltéseket.”

Nyilván ez valakinek hatalmas üzlet volt, aki ezzel foglalkozott, és gyakorlatilag a puszta földdel tették egyenlővé.

A most újjáépítendő átrakodó 85 hektáron terül el, a projekt végösszege 22 milliárd forint, amihez 3 milliárd ad az adófizetők pénzéből az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány – magyarázta Gyüre. Rámutatott: korábban, a bontás idejében még más volt a véleménye, de most hatalmas üzleti lehetőséget lát abban, hogy elárasszák olcsó ukrán terményekkel egész Európát, ezért az adófizetők 3 milliárdja igazán nem nagy ár nekik.

Nyilván más politikai szelek fújnak, homlokegyenest megváltozott Orbán Viktor véleménye, 180 fokos fordulatot vett ebben a kérdésben, mint oly sok minden másban és most hirtelen ez jó dolog lett.

Gyüre szerint 2000-ben, az első Orbán-kormány idején az emberek ellenezték az átrakodó lebontását, mert úgy gondolták, még szükség lehet rá a keleti gazdasági kapcsolatok érdekében. Az akkori politikai hatalom akkor nem így gondolta, de azóta megváltozott a véleményük – emelte ki utalva Orbánék „keleti nyitás” politikájára.

Ha megnéztük az eredményt, leginkább azt látjuk, hogy a Fidesz Kína irányába eladósította az országot államkötvények formájában. A keleti nyitásból ezen kívül annyi valósult meg, hogy az Ukrajnából érkező olcsó terménnyel nyakon öntötték a magyar gazdákat

– fogalmazott a jobbikos politikus.

Korábban a kereskedelem fordított irányba is működött: a Magyarországon megtermelt, már akkor is jó minőségű mezőgazdasági termények hihetetlen nagy mennyiségben kötöttek ki annak idején a Szovjetunióban. Elsősorban az almaexport volt jellemző, vagonszámra szállították Fényeslitkéről keletre, akárcsak a szabolcsi krumplit. Rengeteg élelmiszer-feldolgozó üzem is volt Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében, például konzervgyárak, húsipari üzemek – emlékezett vissza Gyüre Csaba. A termények áramlása manapság azonban egyoldalú.

Elmondta: „Nem véletlen, hogy ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságilag legfejletlenebb és a legkevesebbet kereső emberek itt élnek, itt a legalacsonyabbak a nyugdíjak és a jövedelmek, és itt a legnagyobb a munkanélküliség”.

A kormánynak nem volt egy átgondolt, koncepcionális gazdaságpolitikája, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét sokkal jobban be tudta volna kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe.

Sajnos ez teljes egészében mind a mai napig elmaradt, ezért nincsen meg az a fejlődés, amit elvárnánk. Tehát ennek a keleti nyitásnak azért annak idején a politikatörténetben volt egy komolyabb javaslata, ami mögé komoly tényeket tettek le, hogy mi ennek az alapja.

Amikor 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom bekerült az Országgyűlésbe, a párt egy nagyon komoly programot tett le az asztalra, amelyben tényekre alapozva dolgozták ki a keleti nyitás tervét. A lényeg az volt, hogy Magyarország ismét kijuthasson arra a keleti piacra, ahová sok évtizeden keresztül szállítottunk. Az Orbán-kormány csökevényes formában és hibás hozzáállással vette át ezt a tervet, aminek meg is lett az eredménye a szabolcsi gazdák számára is – hangsúlyozta Gyüre Csaba, rámutatva: a hagyományos piacainkat átadták nyugat-európai cégeknek, a keleti nyitás nem történt meg.

A tavalyi évben történt, hogy a termelők hagyták lehullani az almát a fa alá, és beleszántották a földbe, ugyanis nem ajándékozhatták el senkinek, mert ezzel adóbűncselekményt követtek volna el.

Az eperjeskei átrakóban szintén folyik az ukrán termények és termékek átrakása, ami tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot és részben az erre épülő feldolgozóipart is. Mindenki azt kérdezi Gyüre Csabától, mi lenne a megoldás. Szerinte nagyon egyszerűek a megoldások:

"A magyar kormánynak van egy fegyver a kezében, ezt úgy hívják, hogy extraprofitadó!"

A jobbikos politikus szerint minden céget, aki ukrán gabonát rak át Magyarország területén, extraprofitadóval kellene sújtani a gabonamennyiség mértékének megfelelően. „Így rögtön megoldódik az, hogy nem lesz akkora kedvük átszállítani az országon, tönkretéve ezzel a mi piacainkat” – mondta hozzátéve, hogy emellett sokkal keményebb kiállásra volna szükség Brüsszelben, hogy az EU-ba Ukrajnából érkező gabonára és a többi terményre is védővámot vessenek ki.

Ha pedig ez nem működik, akkor a gazdákat az ukrán gabonaimport miatt kiesett bevételük mértékében kellene kárpótolni, ezzel életben tartva az európai mezőgazdaságot

– szögezte le Gyüre Csaba.

(Címlapkép: Bencze János/YouTube)