A tanulmány szerzője úgy véli, hogy az általános béremelés a Kelet-Európai térségben nem vezetne a munkahelyek megszűnéséhez.
Mint írja, a külföldi vállalkozók nincsenek megrémülve attól, hogy az EU tíz kelet-európai államában, az egykori szocialista blokk országaiban béremelési hullám indult el.
Ezen országuk gazdaságukat az olcsó, jól képzett munkaerőre alapozták, ami miatt a béreket visszafogták, ezáltal nem következhetett be a rendszerváltás után várva várt életszínvonal-növekedés.
Az alacsony bérek, főleg az Európai Unió piacára belépve azt okozták, hogy ezen országokból a valódi jól képzett szakember elvándorolt a nyugati államokba. A Bloomberg által megkérdezett 230 német nagybefektető azt jelölte meg legnagyobb problémának a régióval kapcsolatban, hogy nehezen találni szakembereket. Mindössze 15 százalékuk aggódott a béremelés miatt.
A szerző szerint bérek tekintetében óriási a lemaradás Keleten, miközben termelékenységben már csak kevéssel maradnak el a Nyugattól.
2016-ban a közepes kelet-európai országokban a termelékenység átlagosan a német kétharmada volt.
A bérek különbözete ehhez képest egy a négyhez. Így még mindig olyan óriási a lemaradásunk, hogyha megdupláznánk a fizetéseket, akkor is érdemes lenne befektetnie a vállalkozóknak.
Néhány vállalat el mert indulni az új úton, a szerző a Lidl-t hozza példának, ami Magyarországon is nagy béremelést vitt véghez.
Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes pedig nemrég jelentette be, hogy a Brexit miatt a világ legnagyobb bankja, az amerikai JP Morgan Chase több ezer jól fizető munkahelyet szándékozik Varsóba vinni Londonból.