Míg a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének, a munkaadók szerint ez nem indokolt. Pedig jóval elvagyunk maradva bérek tekintetében a szomszédos országoktól. A cseh minimálbér például csaknem 40 százalékkal magasabb, mint a magyar.
A Magyar Idők arról ír, hogy az idei bértárgyalások októberben kezdődhetnek és a 2016-oshoz hasonlóan két évre terveznének, azaz 2020-ig meghatároznák a minimálbéremelést.
A szakszervezetek a nettó kereset növekedése érdekében a két számjegyű növekedés mellett a munkavállalói elvonásokat is csökkentenék.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a keresetek végre felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz. A cseh minimálbér eléréséhez 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint a bérminimumot is gyorsabb ütemben kellene emelni, emiatt kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa, valamint eltörölnék a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is.
A munkáltatói oldal azonban úgy véli, hogy nem indokolt a kétszámjegyű béremelés, ugyanis azok a cégek akik minimálbéren foglalkoztatják az alkalmazottakat, azért teszik ezt, mert nem tudnák kitermelni a magasabb fizetéseket.