Bérfeszültség és magyar leleményesség a minimálbér-emelés után: áremelés, részmunkaidős trükkök

Részmunkaidős foglalkoztatás felé mozdulhatnak el a munkáltatók.


Ugyanis több cégnél azoknak egyelőre nem emelkedik a fizetése, akik eddig is többet kerestek a minimálbérnél, a bértábla tehát egybecsúszik. Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) az elnöke azt mondta, hogy a Tesco tájékoztatása szerint tizenkétezer munkavállalónak a kötelező szakmunkásbérminimum-szintre, tehát bruttó 161 ezer forintra emelkedik a fizetése.

Az Auchan a 2017-es béremelését tavaly novemberben megvalósította, az Aldinál és a Lidlnél az átlagfizetések egyébként is bruttó 300 ezer forint körül alakulnak.

Az ÁFEOSZ-COOP Szövetségéhez tartozó boltok egy részében a bérrendezés előtt árat is emelnek előbb, hiszen a minimálbérek megemelése miatt a beszállítók is több pénzt kérnek, de állítólag ez az áremelkedés nem a napi fogyasztási cikkeket érinti majd.

A néhány főt foglalkoztató kisvállalkozásoknál előfordulhat, hogy az olcsóbb, részmunkaidős foglalkoztatás felé mozdulnak el a munkáltatók. Hozzátehetjük: a kisebb cégeknél ráadásul szakszervezetek sincsenek, mert nem tudnak sem megalakulni, sem megerősödni. Ezért a dolgozók bőrére menő trükköket nem is tudják kommunikálni a nyilvánosság felé.