A dokumentum - amely egyébként magyar nyelven is elérhető az Európa Tanács világhálós felületén - 7. fejezetének h., pontja kimondja:
"valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és a visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló javaslatot illetően fel kell gyorsítani a munkát, hogy még a holland elnökség idején megszülessen a politikai megállapodás az ügyben, és az új rendszer a lehető leghamarabb megkezdje működését".
A megállapítást hangsúlyozza később a 8. pontban is:
"A decemberben elfogadott átfogó stratégia csak abban az esetben lesz eredményes, ha annak minden elemét egyszerre hajtjuk végre, és az intézmények és a tagállamok az intézkedéseiket teljes mértékben koordinálva működnek együtt. Ugyanakkor előre kell lépnünk a tekintetben is, hogy egy humánus és hatékony menekültpolitika biztosítása érdekében megreformáljuk a jelenlegi uniós keretet. Ennek érdekében a mai mélyreható megbeszéléseket követően fel fogjuk gyorsítani az előkészületeket annak érdekében, hogy az Európai Tanács következő ülésén átfogó vitát folytathassunk. A márciusi ülésen - pontosabb elemzések alapján - további iránymutatásokat kell meghatároznunk és meg kell hoznunk a jövőbeli intézkedésekre vonatkozó döntéseinket".
Nem valami harcos szöveg, ugyanakkor Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a "hivatkozott utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik: ennek alapján a következő két évben 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba önkéntes vállalás alapján".
Ami nyilván igaz, ugyanakkor ezzel bőven megkérdőjeleződik az Orbán-kormány bevándorlás-politikájának elvi háttere. Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke összefoglalójában így idézte föl a tárgyalásokat:
"a júniusi csúcstalálkozón az uniós vezetők megbeszélést folytattak arról, hogy hogyan támogassuk a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett, leginkább érintett országokat. Megállapodtunk arról, hogy a következő két év során át-, illetve letelepítünk 60 000 menekültet az Európai Unióban. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy tartjuk magunkat az áprilisi rendkívüli csúcstalálkozón kialakított önkéntes alapú megközelítéshez, mert egyensúlyt kell találnunk ebben a kérdésben a nemzeti szuverenitás és az uniós szintű fellépés között".
Azonban a vezetők által elfogadott szöveg szerint az összesen 60 ezer bevándorló befogadásából valamennyi tagállam kiveszi majd a részét, kivéve azt a három országot (Nagy-Britanniát, Dániát és Írországot), amelyeknek ez alól felmentésük van.
Mindenesetre, a megismert dokumentum nem tükrözi vissza a "magyar megoldást". Sem elvi, sem gyakorlati síkon.