Ugyan a legtöbben a határzárból csak a felhúzott kerítést és a gyodát látják, számos technikai eszköz segíti még a határon szolgálók munkáját. Mint azt Balázs László ezredes elmondta, elsőként azt érdemes tudatosítani, hogy a határvédelem jelenleg három pilléren nyugszik.
A három pillér
Először is van egy jogszabályi háttér, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrök a határt illegálisan átlépő migránsokkal szemben fellépjenek. 2015. szeptember 15-étől a határ tiltott átlépése, illetve a határzár megrongálása, vagy az építésének akadályozása már bűncselekménynek számít. A június 5-én hatályba lépett új jogszabály értelmében pedig a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül feltartóztatott határsértőket „visszakísérik” a tranzitzónához. A második pillér a határ fizikai átlépését akadályozó ideiglenes biztonsági határzár. A harmadik pedig a „humán erő”, azaz a rendőrség, illetve a honvédség állománya, amelyet megerősítenek más európai uniós tagállamokból érkező rendőrök.
A rendőrséget pedig számos technikai eszköz segíti. Így például megtudtuk, hogy több helyen stabil hőkamera biztosítja azt, hogy már a szerb oldalon sikerüljön felderíteni a migránsokat, de a természeti akadályok miatt több helyen szükséges mobil hőkamerákat, illetve kézi éjjellátó készülékeket is alkalmazni. Ezeken kívül nagy teljesítményű fényszórókkal, lovas és kutyás járőrökkel, terepjárókkal, továbbá drónokkal és helikopterekkel végzik a határ éjjel-nappali védelmét.
Zajlik a megerősítés
A múlt heti riportunk során többnyire csak nem hivatalos forrásból származó információkat szereztünk arról, hogy hogyan fog kinézni a megerősített határzár, amelynek munkálatai javában zajlanak is, ahogyan azt egy képriportban be is mutattuk. Sokkal több részletet most sem tudtunk meg, de annyi megerősítést nyert, hogy valóban zajlik a szerb határ teljes hosszában egy kerítés mellett húzódó manőverút kiépítése. Ez azt a célt szolgálja, hogy egy esetleges határsértés esetén a határvédelmi erők minél hamarabb a helyszínre érkezhessenek.
Az úton túl
Mint azt a legutóbb Ásotthalomnál szerzett tapasztalataink alapján megírtuk, nemcsak egy manőverút készül, de látható már a létesítendő erősebb kerítés mellett számos villanypózna is, magasfeszültségű vezetékkel, amely vélhetően technikai eszközök (hőkamerák, reflektorok) áramellátását fogja biztosítani.Az ismeretes, hogy a határ őrzésében katonák is részt vesznek, ők azonban a rendőrség utasításait követik. A határzár első vonalában, kivétel nélkül rendőr mellett teljesítik feladatukat, mivel a rendőrség feladat- és hatáskörét nem gyakorolhatják.
Változó létszám
Hogy a megerősített határzár és a bővülő eszközpark azt eredményezi-e, hogy kevesebb rendőri állományra (illetve határvadászra) lesz-e szükség, azzal kapcsolatban kiderült, hogy eddig is az volt a gyakorlat, hogy a rendőrség rugalmasan reagált a határvédelmi feladatokra. Azaz mindig a migrációs nyomás mértékének és irányainak figyelembevételével határozták meg, hogy mekkora rendőri és honvédségi erőre van szükség a schengeni határ biztonságos őrzéséhez.
„Mindig akkora erőt alkalmazunk, amelyet az adott helyzet megkövetel. Ez a jövőben is így lesz. Amennyiben telepítésre kerül egy újabb rendszer, annak hatékonyságának figyelembevételével kell majd ezt a kérdést megvizsgálni” - fogalmazott dr. Balázs László ezredes.
Határvadászok
Papp Károly országos rendőrfőkapitány múlt heti tájékoztatása szerint a határvadászoknak felvettek egy két hónapos alapképzés után vizsgát tesznek, a vizsga után hivatásos állományba kerülnek 12 hónapos próbaidőre, és őrmesterré nevezik ki őket. Egy további négy hónapos képzés elvégzése után pedig őr és járőr szakképesítést szereznek, így az alapképzés megkezdésétől számítva hat hónapos képzés után helyezik őket beosztásba a határvadász századoknál. A főkapitány hangsúlyozta: a képzést elvégzők járőrtársak lesznek, a törvényben rögzített kényszerítő eszközöket alkalmazhatják, ha a feltételek fennállnak. "Nem félkész rendőrök lesznek” - húzta alá.
Határokon átívelő együttműködés
A szerb rendőrséggel kiváló kapcsolatot ápolnak a magyar kollégáik, így folyamatos az információcsere, valamint közös járőrözéseket is folytatnak mindkét oldalon. Röszkénél közös kapcsolattartási szolgálati hely is működik, ahol a két ország rendőrei megosztják egymással a határőrizettel kapcsolatos aktuális információkat.
A visegrádi országok is rendszeresen küldenek rendőri erőket a határ védelmére. Néhány napja jelent meg a hír, hogy 50 cseh rendőr érkezett a szerb-magyar határra. A róluk készült felvételeken az látszik, hogy viselnek fegyvert, de az ORFK Határrendészeti Főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy ugyan a cseh rendőrök a saját egyenruhájukban és felszerelésükkel látják el a feladataikat, de az intézkedési jogosultságukat - amelyre vonatkozóan a magyar jogszabályokat kell alkalmazniuk - magyar rendőr felügyelete mellett gyakorolhatják csak, tehát alapesetben önállóan nem intézkedhetnek.
Azt is megtudtuk, hogy mindeközben a román, horvát és ukrán szakaszon szintén rendelkezésre állnak azok az erők, amelyek jelenleg megfelelő módon el tudják látni annak védelmét.
Van, aki átjut
Mint az a hírekből is kiderül, természetesen előfordul, hogy a határsértők és segítőik szerencsésen kifigyelik a járőrök mozgását, és át tudnak jutni a kerítésen. Ők általában éjszaka, rossz látási viszonyok között próbálkoznak.
„Egy több, mint 170 kilométeres határszakaszt nem lehet hermetikusan lezárni, de a rendőrség reagálási ideje nagyon gyors”
- nyomatékosította az ezredes.
Ha pedig a migránsok átvágják a kerítést, és bejutnak a schengeni övezetbe, akkor még mindig ott a lehetőség, hogy nyolc kilométeren belül elfogásra kerüljenek.
Szükségesség és arányosság
Olvashatunk olyan hírekről, amelyek a migránsokat ért hatósági bántalmazások gyanújáról szólnak, így természetesen erről is kérdeztünk. Mint az ezredes fogalmazott, a rendőrnek kötelessége, hogy például bűncselekmény elkövetésének megakadályozása érdekében, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a szükségesség és az arányosság figyelembevételével kényszerítő eszközöket alkalmazzon. Ezt pedig a közvélemény sok esetben bántalmazásnak véli.
Hangsúlyozta továbbá, hogy ha bántalmazással kapcsolatban panasz érkezik, akkor hivatalból az ügyészség vizsgálja ki, de a vizsgálat megindítása még nem jelenti azt, hogy valóban történt bántalmazás.
„Szeretném megjegyezni, hogy a rendőrség nagyon komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy csökkentse a Magyarország területére áramló illegális migrációt, ezt a számok is alátámasztják. A tavalyi év azonos időszakában több mint 167 ezer fő lépett illegálisan az országba, míg idén ugyanebben az időszakban (január 1-től szeptember 6-ig), jelentősen, mindössze 17 ezer főre csökkent ez a szám” - tudtuk meg végül dr. Balázs László ezredestől.