A kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőzően Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikke alapján az Európai Tanács által az év szeptemberében elfogadott, a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozat ellen, amely ügyben az Európai Bíróság tavaly szeptember 6-án elutasította Magyarország keresetét, egyben érvényben tartotta a határozatot.
Elismerte a magyar államtitkár! 1300 bevándorlót fogadtunk be, de a kormány megpróbálta eltitkolni
A beismerést a HírTV szúrta ki, az interjúból kiderül, hogy az 1300 bevándorló biztonsága érdekében próbálták titokban tartani a befogadásukat. Valószínűleg azért törhetett rá az őszinteségi roham, mert szóba került Orbán Viktor németországi kijelentése. A magyar kormányfő a Bildnek megszállóknak nevezte a menekülteket.
A kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság még a bíróság fenti elutasító döntése előtt megindította és lefolytatta. Ennek megfelelően június 15-én hivatalos felszólítást küldött, amelyre a magyar kormány július 13-án küldte meg válaszát. Július 26-án a bizottság, szintén négyhetes határidőt biztosítva, indokolással ellátott véleményt küldött, amelyre a magyar kormánynak augusztus 23-áig kellett válaszát megküldenie.
A határidők szempontjából lényeges, hogy ennek a gyorsított eljárási folyamatnak, amely ellen a magyar kormány mindkét válaszlevelében tiltakozott, egyetlen oka volt, hogy az említett cikk szerinti kötelezettségszegési eljárást a bizottság még az áthelyezési határozat alkalmazási idejének lejárta, tehát tavaly szeptember 26. előtt befejezettnek nyilváníthassa, hiszen érdemben csak így tudna a kötelezettség elmulasztása mellett érvelni a bíróság előtt.
Tavaly decemberben a visegrádi négyek a szolidaritás jegyében több mint 36 millió eurós támogatást ajánlottak fel, amelynek célja a líbiai határvédelem megerősítése.