Sajtótörténelmi jelentőségű pert nyert a Fidesz-közeli Magyar Nemzet ellen Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. A politikus Facebook-oldalán adott hírt az elsőfokú ítéletről, mely annak kapcsán született, hogy a magát jobboldali, keresztény, polgári stb. jelzőkkel teleaggató kiadvány egy nevét nem vállaló szerzője (Zummer Fülöp álnéven) a politikusnőt A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése cím alatt biológiai fegyvernek minősülő kullancsként ábrázolta.
A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy a Magyar Nemzet, pontosabban az azt tulajdonló Mediaworks Hungary megsértette Szabó emberi méltóságát és a jó hírnévhez való jogát. Szabó kiemeli, a bíróság – tudomásom szerint most első ízben –
Szakértők szerint
ez is mutatva a jogsértés súlyosságát. Végül 1,3 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték a fideszes újságot.
Az Index az ítéletből kiemeli,
az ilyen öncélú, az emberi minőséget támadó, gyalázkodó kijelentések kívül esnek a közéleti vita jogilag védett körén.
Az Alkotmánybíróság még 1994-ben mondta ki,
a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben.
Ám a „közszereplést vállaló személy” fogalma nincs rögzítve, ez nem vonatkoztatható egy egzakt csoportra. A bírói gyakorlat szerint
közéleti szereplő az, aki tevékenységével befolyásolja a szűk vagy tágabb értelemben vett társadalmi életet, a helyi vagy országos viszonyok alakulását.
Ez azt jelenti, helyzetalapú értelmezés kérdése, hogy
- az adott személy közszereplést végez-e, illetve
- közérdeklődésre számot tartó eseményről van-e szó.
Így tehát közéleti szereplésnek minősülhet például, ha valaki szórólapot oszt egy kampányolás során, de szinte biztosan nem közéleti szereplés, ha – akár vezető – politikus ül a WC-n.
A bíróság mostani ítélete viszont azt mondja ki,
az öncélú gyalázkodás nem fér bele a sajtószabadság adta keretek közé.