A 300 fős törvényhozásban a baloldali radikális Sziriza és koalíciós partnere, a jobboldali populista Független Görögök (ANEL) 155 képviselője szavazott bizalmat a kabinetnek, míg az ellenzéki pártok 144 képviselője nemmel voksolt a második Ciprasz-kormányra, egy képviselő pedig nem jelent meg a szavazáson.
Ciprasz a szavazás előtt tartott beszédében azt ígérte, kormánya "gyorsan teljesíti" az országnak nyújtott harmadik nemzetközi pénzügyi mentőcsomag által megkövetelt felülvizsgálatot. Kormánya közeljövőbeli legégetőbb feladataiként a görög bankok feltőkésítését, a befektetések felpörgetését és a görög államadósság átstrukturálásáról való tárgyalások megkezdését nevezte meg.
Az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia vezetője, Evangelosz Meimarakisz felszólalásában úgy fogalmazott, a "közelgő tél az utóbbi évek legkeményebbike lesz" Görögország számára, és azzal vádolta a kormányt, hogy 6,4 milliárd eurónyi bevétellel járó új adót akar bevezetni.
Ciprasz ezzel szemben azt vetette az ellenzék szemére, hogy az nem állt elő más javaslatokkal és vízióval az ország helyzetének javítására vonatkozóan.
Megfigyelők megjegyezték, hogy a görög kormány előtt a következő hetekben komoly kihívások állnak, a legutóbbi, 86 milliárd eurós mentőcsomag első részletének lehívásához ugyanis október közepéig rengeteg, szám szerint 48 reformintézkedést kell keresztülvinnie a parlamenten. Az egyebek mellett adóemeléseket és nyugdíjcsökkentést tartalmazó intézkedésekért cserébe az ország 3 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást kap, valamint 25 milliárdot folyósítanak a hitelezők - az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap - a görög pénzintézetek feltőkésítésére.
A Sziriza - a Ciprasz-kormányt ért bal- és jobboldali bírálatok ellenére - szeptemberben a voksok 35,5 százalékát megszerezve megnyerte az előre hozott parlamenti választásokat. A voksolást azután írták ki, hogy Ciprasz augusztusban lemondott, miután a pártjának balszárnya fellázadt az újabb mentőcsomag feltételei ellen.