Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint a terrorveszély kérdése nem bagatellizálható el, s látva azokat a súlyos biztonságpolitikai kockázatokat, amelyeket egyrészt a társadalmi integráció kudarca, a nyugat- és észak-európai társadalmak perifériáján, zárt kulturális minták szerint élők radikalizálódása, másrészt az illegális migráció magas foka, illetve az európai válaszok elmaradása támaszt, egy pillanatra sem lehetünk nyugodtak.
Az elemző az Alfahírnek adott értékelésében arra figyelmeztetett, hogy eljöhet az az idő, amikor az egyes EU-tagállamok a biztonság szavatolása érdekében – nem csupán rendkívüli jogrend idején – erőteljesen korlátozzák a polgári szabadságjogokat, sérül a demokratikus döntéshozatal, a civil ellenőrzés, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere.
„Ha a társadalomfilozófia irányából közelítjük meg a kérdést, tulajdonképpen egy régi dilemma kerül elő újra: biztonságot a szabadságért cserébe”
- vélekedett Kovács.
Nyugat-Európában is vitáznak a terrorellenes intézkedésekről
A nyugat-európai példákra kitérve Kovács János elmondta: az EU-tagállamok eltérő törvényi szabályozási hátterét vizsgálva elmondható, a legtöbb esetben az adatvédelem és információbiztonság sérülése, a gyülekezési jog korlátozása, a bírósági döntés nélküli őrizetbe vétel, házkutatások kérdése, a sajtónyilvánosság korlátozása, a stratégiai objektumok kiemelt védelme, és a rendeleti kormányzás lehetősége kerül előtérbe, de a migrációs válság kapcsán bizonyos büntetőeljárások felgyorsításáról, a büntetési tételek emeléséről is szó van.
Az elemző arról is beszélt lapunknak, hogy a tavaly novemberi párizsi terrortámadásokat követően Franciaországban is politikai viták középpontjába került a terrorellenes intézkedések kiterjesztésének kérdése. A francia közvélemény nagy része azonban a bevezetendő jogi változásokat nem érezte a francia értékekkel ellentétesnek, noha számos jogász és civil jogvédő alkotmányellenesnek minősítette a konkrét intézkedéseket (hatósági jogkörök szélesítése; bírósági döntés nélkül foganatosított intézkedések kiterjesztése; színházak, bárok, egyéb gyülekezőhelyek lezárása; gyülekezési jog korlátozása; párizsi demonstrációk betiltása; kijárási tilalom; végzés nélküli házkutatások elrendelése, amit kiterjesztettek a gépkocsikra és az elektronikus eszközökre is).
A francia szabályozás szerint ahhoz, hogy hatályban maradjanak a rendkívüli intézkedések, a kormánynak 12 nap múltán jóvá kell hagyatnia ezt a parlamenttel. Ezt bővítették ki 3 hónapos időtartamra még novemberben, ami 2016. február 26-ig lesz érvényben.
„Az EU egyes tagállamainak jogrendszereit áttekintve találhatunk nagyvonalúbb és megszorítóbb példákat is a különleges jogrend alatt a kormányzatra testált rendkívüli felhatalmazás vonatkozásában”
- ismertette Kovács. Hozzátette: ezeket azonban érdemes országspecifikusan vizsgálni, a demokratikus intézményrendszer különbözősége, illetve a terrorfenyegetettség eltérő foka miatt is.
Aggályos a Fidesz hatalomgyakorlási felfogása
Kovács János szerint nem okolható az ellenzék amiatt, hogy egy olyan országban, ahol a titkosszolgálatok rendszerint a mindenkori kormányok pártpolitikai eszközeivé válnak, eleve bizalmatlansággal közelítik meg a jelenlegi kabinet terrorveszélyhelyzetre vonatkozó alaptörvény-módosító javaslatát.
Az elemző a kormány hatalomgyakorlási felfogása kapcsán emlékeztetett rá, hogy korábban a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója „kezelhető problémaként” definiálta az ország legerősebb ellenzéki pártját, a Jobbikot.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár korántsem álproblémáról van szó, politikai kommunikációs szempontból a kormány számára kifizetődő lehet a terrorveszély-tematika felszínen tartása.
„A Fidesz országvédelmi retorikája arra irányul, hogy a kormány az, ami képes megvédeni az embereket, másrészt, ha valamely ellenzéki erő nem támogatja a terrorveszélyhelyzet – mint különleges jogrend – bevezetésére vonatkozó alaptörvény-módosító javaslatot a jelenlegi formájában, akkor az szembefordul a magyar érdekekkel”
- fogalmazott az iránytűs Kovács.
Az elemző szerint azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy a lényeg a részletekben rejlik, még ha a fenyegetettség érzése erősebb is a társadalomban, mint a jogállamiság iránti aggodalmak.
„Különleges felhatalmazáshoz különleges körülmények és nagy körültekintés kellenek – megfelelő jogi garanciák mellett, amelyek biztosítják azokat a fékeket, amelyek elhagyásával maga a demokratikus struktúra sérülne”
- hangsúlyozta az elemző.
Kovács János úgy véli, a Jobbik módosító javaslati szándéka pont arra irányul, hogy a jogalkotó a tényleges kihívásokra adjon jól kimunkált jogi válaszokat, melyek nem adnak „biankó felhatalmazást” a kormány részére.
„Az ország legnagyobb ellenzéki pártja másként nem is állhat hozzá egy ilyen kérdéshez, mint felelősen, és meglátásom szerint a Jobbik pontosan ezt tette”
- mondta az Alfahírnek az Iránytű Intézet vezető elemzője.