"A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt" - béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók

"A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt" - béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek - jelentette be Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező - 13. havi juttatás formájában kifizetett - bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban. Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.

"Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?"

- tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül "éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat". Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 31-ét korábban a "szolidaritás napjaként" hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.

Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, "koncepcióváltásra van szükség". Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során nem változtak a pedagógusok követelései:

azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését és az efölötti munkavégzés túlóradíjjal való elismerését.

Követelik továbbá a nem pedagógus dolgozók fizetésének emelését, az asszisztensek munkaidejének méltányos beosztását, a sztrájktörvény módosítását, és az azonnali hatályú felmondás alkalmazását kiterjesztő rendelet visszavonását.

A mai nap újdonsága az - emelte ki -, hogy a szakképzésben dolgozók is tudnak sztrájkolni, mivel egyéves "hercehurca" után a bíróság is kimondta, hogy a szakképzési intézményekben sincs akadálya a figyelmeztető sztrájknak.

Komjáthy Anna úgy vélte,

a tantestületeket "szét fogja robbantani" a kormány által bevezetni kívánt új teljesítményértékelés, amely lehetővé teszi, hogy a béreket felfelé vagy lefelé eltérítse a munkáltató.

Pirint Gergő az Egységes Diákfront képviseletében azt hangoztatta, hogy szolidaritási akciójuk keretében a keddi napra szervezett ülősztrájkhoz országszerte több mint száz iskola csatlakozott. Bejelentette: következő tüntetésüket március 15-re tervezik.

A sajtótájékoztatón felszólalt még Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete elnöke, Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Szebeni Dóra, az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsa képviselője, Kuczman Anna, az MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozat elnöke és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. A résztvevők megemlékeztek a hétfő este váratlanul elhunyt Kordás László DK-s országgyűlési képviselőről, volt szakszervezeti vezetőről is.