Borzalmas körülmények között, egymás hegyén-hátán lakunk

Ez jellemző most hazánk lakáshelyzetére, európai viszonylatban:

  • Hazánkban az egy főre jutó lakóingatlan terület Európa más országaihoz képest az alacsonyabbak között található.
  • Bár még így is magasabb, mint a régió más országaiban (például: Lengyelországban, Szlovákiában vagy Romániában).
  • Európai viszonylatban nézve a rossz lakáskörülmények között, illetve zsúfoltan élő lakosság aránya nagyon magas nálunk.
  • A magyarországi régiók közötti nagy eltéréseket nem csökkenti, hogy ott épülnek új lakások, ahol amúgy is jobb A lakáshelyzet.

A Portfolio elemzése rámutat:

Magyarországon a lakosság több mint negyede olyan helyen él, ahol nedvesek a falak és a padló, a tetőn befolyik a víz, vagy elkorhadtak a nyílászárók.

Az Európai Unióban ez az arány csupán 15 százalékos, hazánknál csak 3 ország áll rosszabban ilyen téren.

Ráadásul a magyar lakosság több mint 40 százaléka olyan lakásban élt tavaly, ahol a család tagjainak számához, életkorához vagy családi állapotához képest nem volt elegendő terület, szoba az otthonban.

A felmérésből az is kiderül, hogy Közép-Magyarországon a legkedvezőbb a helyzet, itt csak a lakások 4 százaléka rossz minőségű, a Dél-Alföldön viszont kríziszónának számít: itt 14 százalék az élhetetlen lakóingatlanok aránya.

Ezen kívül az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon lenne égető szükség új lakások építésére, de épp ezeken a területeken nem történnek ilyen jellegű befektetések.

A legkevesebb új lakást azonban pont Észak-Magyarországon húzták fel 2015-ben, és a kiadott építési engedélyek száma is itt volt a legalacsonyabb.

Bár az alföldi régiók valamivel jobban állnak, ég és föld a különbség az ország többi területéhez képest.