Több, nevének mellőzését kérő uniós diplomata úgy vélekedett, hogy Ciprasz bejelentése tovább bonyolította a helyzetet, hiszen a görög hitelprogram a hitelezők és Athén újabb megállapodásának hiányában június 30-án lejár, de arról, hogy a megállapodás létrejöhet-e, a görögök csak a határidő lejárta után kívánnak dönteni. Ráadásul - tette hozzá egy uniós szakértő - az athéni kormány harsányan kampányol a hitelezők javaslatai ellen.
Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a "B terven" kellene gondolkodnia, amelynek eddig - érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében - még a létezését tagadták hivatalosan. Ez a "B terv" általános vélekedés szerint a "grexit", vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.
Ciprasz néhány napos hosszabbítást kért a június 30-án lejáró támogatási programhoz, amivel azt érné el, hogy a görög lakosság kezében lenne a végső döntés lehetősége július 5-én, mégpedig oly módon, hogy vagy elvetik, vagy elfogadják a nemzetközi intézmények utolsó ajánlatát. Azzal, hogy a miniszterelnök most kemény szavakkal ostorozza, ultimátumnak és a kilátástalanság programjának minősíti az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseit, ezekből az intézményekből nyilvánvalóan további engedményeket akar kicsikarni - vélekednek brüsszeli elemzők.