A Corvinuson történt vizsgabotrány szemléletesen mutatja, miért nem alaptalanok az EU fenntartásai az „alapítványi” működésbe kényszerített magyar egyetemekkel kapcsolatban - írja Facebook posztjában a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezető-helyettese.
Mint ismeretes, euró százmillióktól esnek el azok a magyar egyetemek, amelyeket úgynevezett „modellváltással” kézi vezérléses alapítványi formába kényszerített a kormány. Mint arra – másokkal egyetemben – jómagam is többször felhívtam a figyelmet, a modellváltás nem csupán az egyetemi autonómiát és az akadémiai szabadságot sérti súlyosan, hanem – mint azt a Corvinuson történt vizsgabotrány is mutatja – a korrupciónak is utat nyit. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Bizottság ragaszkodik ezen modellváltás korrekciójához - mutatott rá a jobbikos politikus.
Sokan kérdezték tőlem, mi is a baj ezzel a magyar alapítványi modellel? A Corvinuson történt botránynak a sajtóban nyilvánosságra került részletei, mint egy igazi „állatorvosi ló”, nagyon jól mutatják, mi a különbség egy magánegyetem kuratóriuma és a magyar állami egyetemekből alapítványosított kuratóriumok között: a 444.hu portálnak adott interjújában „az ügy egyik tanár szereplője részletesen elmondta, az ő nézőpontjából hogyan nézett ki a vizsgabotrány onnantól, hogy egy szeminárium után megkereste őt az érintett diák MOL-nál befolyásos édesanyja, odáig, hogy Hernádi Zsolt közölte vele és a rektorral: az ügyet lezárták.” (https://444.hu/.../elod-azt-mondta-hogy-oldjuk-ezt-meg-a...).
Azaz a kuratórium elnöke, az interjúban elhangzottak szerint, közvetlenül beleavatkozott a vizsga folyamatba, hogy előnyt szerezzen egy befolyásos család gyermeke számára. A Corvinus jobb sorsra érdemes rektora belebukott az ügybe, és a botrány nyilvánosságra kerülése után lemondott. A lemondott rektor egyébként az elüldözött CEU-n végzett.
Brenner Koloman kifejtette: Ha már CEU, nézegetve a CEU kuratóriumának korábbi és jelenlegi tagjainak névsorát, azt nehezen tudom elképzelni, hogy a CEU kuratóriumából Bronislaw Geremek, Lord Dahrendorf, Wolf Lepenies, Gerhard Casper stb. ilyet csinált volna… A magánegyetemek az Egyesült Államokban a legelterjedtebbek (az 5300 amerikai egyetem közel fele, köztük a Harvard, a Yale, a Princeton), ezért ott a legkidolgozottabb ez a működési forma. Az ún. „Board of Trustees” (magyarul kuratórium) szigorú szabályok szerint működik, és tagjai olyan választott, független és jelentős személyek, akik képesek támogatni az egyetem céljait.
Ebbe beletartozik az egyetem anyagi támogatása is, amelyet gyakran saját vagyonukból tesznek. A kuratóriumi tagok elsődleges feladata az egyetem fejlődésének támogatása, amelyet nagy részük „pro bono” végez. Az egyetem irányításába és életébe közvetlenül nem szólhatnak bele
zárta sorait a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője.
(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)