Brenner Koloman felülvizsgálná a fővárosi biciklisávok kialakítását, befejezné a biodóm építését és rendbe tenné a budapesti hajléktalanhelyzetet is. A Jobbik-Konzervatívok főpolgármester-jelöltje szerint Budapestnek nincs szüksége a kormánypártok fővárosellenes vagy a jelenlegi városvezetés liberális politikájára. Nagyinterjú.
Alfahír: Gondolkozott már azon, mekkora feladatot vállal?
Brenner Koloman: Igen jól megfontoltam a döntésemet, hiszen amikor a Jobbik-Konzervatívok közössége felkért erre a megtisztelő feladatra, akkor tudtam, hogy az eddigi országos politikai, külügyi, oktatáspolitikai megszólalásaimhoz képest akár az ellenzéki táboron belül is megosztóbb, polgári konzervatív értékrendünknek viszont jobban megfelelő szerepre vállalkozom.
Sopronból mennyire lehet rálátni a főváros problémáira?
Ahogy azt már több ízben kifejtettem, közel negyed évszázada költöztem Budapestre, majdnem egy évtizedig voltam egyetemi vezető az ELTE-n, éltem különböző kerületekben, most is egy budapesti kerületben élek, illetve viszonylag hosszabb ideig az agglomerációban is éltem, és
mindennap a saját bőrömön tapasztaltam meg azt, hogy milyen, amikor autóban és dugóban ül az ember.
Tehát minden tudásom megvan azzal kapcsolatban, hogy milyen a budapesti élet, és hogy a budapesti polgároknak mire van szükségük. Például, hogy visszaállítsuk a méltányos autóhasználatot, amelyet a jelenlegi véleményem szerint a szélsőségesen liberális Karácsony-féle városvezetés ellehetetlenített.
Visszatérve a vezetésre, egyetemi dékánhelyettesként már tapasztalhatta, hogy egy szervezetet hogyan lehet vezetni. De azért ez egy főváros. Itt olyan nincs, hogy minden rendben van, és olyan nincs, hogy mindenre jut pénz. Ezért kérdeztem: végiggondolta-e, hogy mire vállalkozik?
Egyrészt ugye egyetemi vezetőnek lenni egy ELTE méretű intézményben nyolc karral hasonló helyzet, mint mondjuk a főváros és a kerületek helyzete. Az ELTE és a karok közötti kompetenciák elosztásában nagyon sok hasonló döntést kellett hoznunk. Egyébként a költségvetés nagyságrendileg körülbelül tízszeres az ELTE és a főváros viszonylatában. A főváros korábban 460 milliárdból gazdálkodott, ami néhány milliárddal lecsökkent a tavaly év végén jóváhagyott költségvetésben. Egy campusnak a dékán a „gazdája”, ő dönt a diákok étkezési lehetőségeitől kezdve a biciklitárolókig bezárólag mindenről. Természetesen a főpolgármesteri feladatkör más, ugyanis a magyar politikai berendezkedésben ez a tisztség a miniszterelnök után a legnagyobb, közvetlen megválasztott, legitimitással rendelkező politikai szerepkör. Ezért is volt számomra nagyon megtisztelő a Jobbik-Konzervatívok felkérése, hogy ezt a főpolgármester-jelöltséget elvállaljam. Az eddigi visszajelzések alapján egyébként
az a fajta polgári, a fővárosiak mindennapjait érintő kérdésekre válaszokat adó politika, amit én a programomban igyekszem az emberek felé közvetíteni, azt gondolom, hogy a fideszes szavazók és a jelenlegi Karácsony-féle vezetéssel szerintem nagy létszámban elégedetlen ellenzéki szavazók körében is lel támogatókra.
Habár ellenzéki szavazatokról és ellenzéki pártokról beszélünk, de hallhatók most már olyan vélemények is, hogy az indulásával a Fideszt segíti. Erről mi a véleménye?
Ehhez két dolgot szeretnék hozzáfűzni. Az egyik az, hogy a jelenlegi fideszes egypárti túlhatalomnak a még meg nem nevezett jelöltjével szemben alternatívát kívánok nyújtani, hiszen a Fidesz az elmúlt években kiemelkedően önkormányzat- és fővárosellenes politikát folytatott, ezt azt hiszem, nem kell részleteiben kifejtenem. Elég, ha a forrásmegvonásoktól vagy a helyi önkormányzatok hatásköreinek a megnyirbálásáról beszélünk. A másik az, hogy a balliberális pártoknak a már most látnivaló osztozkodásában sem kívántunk részt venni a Jobbik-Konzervatívok részéről. Egyébként már 2019-ben sem támogattuk Karácsony Gergelyt.
A balliberális pártok pedig már most a még el nem ejtett medve bőrén osztozkodnak.
Nekem az a dolgom, hogy megjelenítsem azokat a kérdéseket, amelyek a budapesti polgárok mindennapjait érintik, hogy hogy néz ki a város közlekedése, hogy néz ki a közbiztonság, hogy néz ki a köztisztaság, lehet-e sokkal jobban gazdálkodni. Nagyon sok fővárosi elborzadva nézi a kormánypártok országos és fővárosi politikáját, de én azt látom, hogy nagyon sok olyan ellenzéki szavazó is van, aki elégedetlen Karácsony Gergellyel. Mind abban, ahogy a várost vezeti, mind pedig abban, hogy négy és fél év vezetés után sem hozott ki ellenzéki szempontból nagyon fontos politikai teljesítményt abból, hogy ő Budapest főpolgármestere. Amiért szerintem nagyon sok ellenzéki szavazó 2019-ben bizalmat szavazott neki.
És hogy a Fideszt segíteném, azt nagyon egyszerű visszautasítanom, hiszen én kezdettől fogva nyilvánvalóvá tettem, hogy az ellenzéki polgármesterjelöltek között előválasztásnak kell döntenie, mégpedig pártlogók nélküli előválasztásoknak, ahogy azt a Jobbik-Konzervatívok egyébként országosan is szorgalmazza az önkormányzati választásokra készülve. Egy olyan előválasztásra én készen állok és ez a kihívásom áll Karácsony Gergellyel szemben, hogy igenis mérkőzzünk meg pártlogók nélkül.
Az előválasztáson a városlakók mindennapjait érintő programok, az eddigi teljesítmények és a jelöltek politikai karaktere tudna ringbe szállni.
A programpontjai között szerepel a fővárosi hajléktalanok helyzetének megoldása. Ezt hogyan valósítaná meg?
A hajléktalanhelyzet nem magyar sajátosság. Ha elmegyünk Lisszabonba, Rómába, különböző nagyvárosokba, Lisszabonban különösen, ennél több hajléktalannal is találkozhatunk az utcákon. Tehát ez nem arról szól, hogy Magyarország valamit rosszul csinált, sajnos ez egy nemzetközileg is prognosztizálható helyzet. Viszont egy főpolgármestertől a város lakói elvárják, hogy rendet tartson. Mondjuk meg őszintén,
ez sem Demszky Gábornak, sem Tarlós Istvánnak, sem Karácsony Gergelynek nem sikerült. Nem mondhatjuk azt, hogy bármelyik főpolgármester felhőtlen sikereket aratott volna.
Ön szerint mi a megoldás erre a helyzetre? A Fidesz szigorú törvényeket fogadott el az úgynevezett utcán való életvitel folytatásának megszüntetése érdekében, de megoldást ezek sem hoztak, csak ellenérzést és felháborodást keltettek.
Nem véletlenül az a fő jelmondata a budapesti kampányomnak, hogy Tegyük rendbe Budapestet! A hajléktalanok ügyében mi mindkét oldal szélsőséges álláspontját elutasítjuk. Tehát egyrészt, ahogy a kérdésben is elhangzott,
azt is elutasítjuk, hogy a jelenlegi fideszes kormány egyfajta bűnözőként kezeli a hajléktalanokat, de azt is elutasítjuk, amivel a szélsőségesen liberális jelenlegi városvezetés naponta praktizál, miszerint hogy a 21. században egy európai ország fővárosában elfogadható, hogy egy hajléktalan a saját piszkában, közterületen, életvitelszerűen tartózkodik, és ezt egyfajta emberi jogként kezelik.
Polgári, keresztény és konzervatív értékeken alapuló politikánk szerint sem az jelenti a megoldást, hogy egyik kerületből a másik kerületbe átirányítjuk ezeket az embereket, hanem megfelelő szintű hajléktalan ellátást kell számukra biztosítani, de ahogy ez megvalósul, az már elvárható, hogy ezek az emberek ne a közterületeken végezzék el a dolgukat és ne az utcákon éljenek.
Ha valami feszültséget okoz a fővárosi közlekedésben, az az úgynevezett biciklisáv-kialakítás. Itt most beszélhetünk a nagykörúti kialakításról, vagy a Váci úti, Üllői úti biciklisávokról. Autóval közlekedők között nem nagyon találunk olyat, aki azt mondja, hogy kihasználtak ezek a kerékpáros közlekedési területek. Erről mi a véleménye?
- Ez az, amit a fővárosban autózók várnak egy főpolgármester-jelölttől, hogy adjon választ ezekre a problémákra. Karácsony Gergely elmondja, hogy zöld fordulat, zöld Budapest, zöld gondolkodás, karbonsemlegesség, ami mind szép és jó, csak jelen esetben közlekedni is kell a fővárosban.
Vissza kell állítani a méltányos autóhasználat feltételeit, ezért nyilvánvalóan felül kell vizsgálni a kerékpársávokat. A bosszantó, néha óvodás gyermekrajzokra emlékeztető sávkialakításokat mindenképp felülvizsgálnám megválasztásom esetén.
Meg kell néznünk azt is, hogy a megnövekedett autós forgalmat hogyan tudjuk jobban elosztani a főváros területén, ami ott kezdődik, hogy van-e elég P+R parkoló. Sajnos nincs elég P+R parkoló, ami gondot okoz, ugyanis az agglomerációban élők jelentős része autóval közlekedik. Azaz sok esetben nincs alternatíva arra, hogy a főváros határában leteszem az autómat és tömegközlekedéssel utazom tovább. Az, hogy a fővároson belüli tömegközlekedés egyébként nemzetközi összehasonlításban - különösen, hogyha a ráfordított pénzt nézzük - viszonylag jónak számít, az a kérdésnek csak az egyik fele, a másik fele, hogy hogyan lehetne fejleszteni például az elővárosi vasútvonalakat. Hozzáteszem, hogy éppen az ezekre fordított pénzt nyirbálta meg a miniszterként, a közlekedésért felelős Lázár János.
Beszélt a kormányzati forrásmegvonásról, amit a parlamentben Ön is többször úgy jellemzett, hogy ez a Fidesz által folytatott bosszúpolitika része. Karácsony Gergely is sokszor említi azt, hogy a fővárosban azért nincs pénz fejlesztésekre, mert a kormány nem adja oda az ehhez szükséges pénzt. Térjünk rá a rázós részre. Mennyire szükséges kamikaze személyiség ahhoz, hogy valaki ellenzéki jelöltként elinduljon a főpolgármesteri címért? Tegyük fel, hogy ön megnyeri ezt a választást, és mondjuk a főpolgármesteri székbe ül. Ettől függetlenül a Fidesz nem fog több forrást adni.
Lehet így is nézni ezt a kérdést, de a főpolgármesteri pozíciót én nemcsak ebben a fénytörésben vizsgálom. Ahogy említettem, az ellenzéki szavazók egy jelentős része nem elégedett Karácsony Gergellyel. A jelenlegi főpolgármester a Szabad Városok Szövetségéből sem hozta ki azt az erőteljes fellépést, amellyel a jelenlegi fideszes kormányt rá lehetett volna arra szorítani, hogy a forráselvonások ne ilyen súlyosan érintsék az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat és településeket. Egy olyan átütő politikai hátteret kell létrehozni, hogy még a fideszes szavazó is azt érezze: nem mehet így tovább, hogy a kormányzat a fővárost bünteti. Itt hadd hozzam fel példának a Lánchíd ügyét. Ez egyfajta állatorvosi lova ennek a Fidesz kontra Budapest politikának. Én személyesen a parlamentben Lázár Jánost akartam arról kérdezni, hogy most akkor a Fidesz támogatja azt, hogy menjenek autók a Lánchídra, vagy nem támogatja, ugyanis erre való hivatkozással tartják vissza a 6 milliárd forintot? A miniszter államtitkára volt a válaszadó a parlamentben, de ő sem adott egyértelmű választ. A mi javaslatunk, hogy döntsenek a budapesti polgárok június 9-én az önkormányzati választások napján arról, hogy legyen-e autós közlekedés a Lánchídon.
Éppen ezért be is adtunk egy erre vonatkozó helyi népszavazási kezdeményezést. Ennek eredményétől függetlenül a fideszes kormányzat fizesse ki a fővárosnak azt a 6 milliárd forintot, amely a Lánchíd felújítása kapcsán jár Budapestnek.
Igen, csak erre azt mondja Karácsony Gergely, hogy indítottak egy Budapesti Lakógyűlés elnevezésű online felmérést, ahol a budapestiek úgy döntöttek, hogy a Lánchíd maradjon a gyalogosoké és a tömegközlekedésé.
Hát erről a lakógyűlésnek elnevezett, online felmérésről az a véleményem, hogy ugyanolyan manipulatív kérdéseket tettek fel a budapestieknek, mint a fideszes nemzeti konzultációkban. Aki elolvassa ezeket a kérdéseket annak nyilvánvaló, hogy épeszű ember ezekre másképp nem válaszolhatott. Én ezt nem tartom a budapesti polgárok reprezentatív véleményének, ezért ragaszkodom ahhoz, hogy a fővárosiak egy helyi népszavazás útján nyilvánítsák ki az akaratukat ebben az ügyben. Hibának tartom azt is, hogy erre a fogadóórára hivatkozva Karácsony Gergely egy személyben hozott döntést a Lánchídról a fővárosi közgyűlést sem kérdezte meg ebben az ügyben.
Vannak nagyberuházások a fővárosban, amik leálltak. Ennek eklatáns példája az Állatkert mellett befejezetlenül álló eredeti funkcióját tekintve a Pannon-medence élővilágát bemutató biodóm. Most ha jól tudom lampion fesztivál van ebben az épületben, de valójában a cél, amiért ezt elkezdték felépíteni több milliárd forintból, az nem valósult meg. Karácsony Gergely, azt mondja, hogy ennek a projektnek a befejezésére nem áll rendelkezésre elegendő pénz. Az ilyen félbemaradt projektekkel mit tenne?
Meg kell ilyenkor vizsgálni, hogy az eredeti funkcióját megtartva, vagy azt részlegesen megváltoztatva érdemes-e ezeket az épületeket befejezni. A biodóm esetében azt gondolom, hogy mindenképp be kellene fejezni. Én szerintem itt érdemes volna átgondolni, például az eredeti elképzelésen túl sokkal több funkciót ebbe beleépíteni, de be kellene fejezni. Azt gondolom, hogy a kormányzati, az európai uniós és a fővárosi források együttesét igényli, hogy ezt a fejlesztést kiegyensúlyozottan, jól tervezhetően végig lehessen vinni. És én itt nem kisebbíteném a jelenlegi fideszes kormány bűneit sem ebben az ügyben. Nem adnak támogatást, és a biodóm esetében is lehetett volna komolyabb, átgondoltabb tervezést végrehajtani.
A főpolgármester felelőssége, és én erre a szerepre vállalkoztam, hogy ilyen ügyekben is minden budapesti polgár főpolgármestere legyek, és ne csak - ahogy az eddigi városvezetők tették - a saját szekértábora politikai ízlését kívánja kiszolgálni.
A közlekedés és a köztisztaság mellett a közbiztonság kérdése programja egyik kiemelkedő eleme. Ha nemzetközi összehasonlításban nézem, Budapest azért nem tartozik a legveszélyesebb fővárosok közé.
Nemzetközi szinten vagy egyes nyugat-európai nagyvárosokkal összehasonlítva Budapesten a közbiztonság jobb. Ez számomra nem mérce, hiszen általában ezekben a fővárosokban a bevándorlók miatt olyan párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyek nyilvánvalóan összefüggésben állnak a közbiztonság helyzetével. Ez Budapestre nem jellemző egyelőre még, bár itt is egyre nagyobb arányban tapasztalható ez a jelenség. A fideszes kormány tervei szerint ráadásul majdnem félmillió ázsiai migránsmunkást akarnak betelepíteni hazánkba. Visszatérve a közbiztonságra, ez a kérdés számomra olyan megvilágításban jelenik meg, hogy
a budapesti családok érzékelik-e úgy, hogy van-e olyan területe a városnak, ahova nem szívesen engedik el a gyermekeiket. Én úgy gondolom, hogy van ilyen terület Budapesten, és ezért is szerepel a terveink között az, hogy középtávon meg kell tízszerezni a térfigyelő kamerák számát, és az ennek megfelelő szakmai és gazdasági háttér kialakításával ezeknek a modern elemzését is el lehet végezni.
Ebben tud egy főpolgármester lépni, természetesen együttműködve és közösen gondolkodva a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. A köztisztaság kérdésére visszatérve, azt gondolom, hogy korábban volt költségmegtakarítás címén a jelenlegi városvezetésnek egy nagyon rossz döntése, amelynek értelmében több ezer kukát leszereltek, ezeknek most részlegesen elkezdődött a visszaszerelése. Itt hoznék egy jó példát. A VI. kerületben Beleznay Zsuzsanna, jobbikos alpolgármester asszony kezdeményezésére a köztisztaság területén nagyon jó eredményeket ért el a kerület ellenzéki vezetése. Tehát azt gondolom, ráadásul a mi politikai közösségünk bizonyítja is azt, hogy amit Terézvárosban meg lehetett csinálni a Jobbik-Konzervatívok kezdeményezésére, azt az egész fővárosra ki lehetne terjeszteni.
Budapestet nagyon nehéz vagy inkább lehetetlen mindenki számára megfelelően vezetni. Ha csak a hajléktalanok kérdését veszem alapul, az már egy olyan összetett feladat, amelyet nem lehet egy vagy két év alatt megoldani. Mit lehet ezekből az elképzelésekből öt év alatt megvalósítani?
Én szerintem az általam említett összes témában lehet és kell is eredményeket elérni egy ciklus alatt is. Azt nem mondom, hogy a hajléktalankérdést egy-két év alatt meg lehet teljes mértékben oldani, de érdemi előrelépéseket lehet tenni. Ugyanilyen a lakhatás kérdése is, amelyet sokkal nagyobb eszközökkel, anyagi forrásokkal kellene a főváros részéről támogatni. A közlekedés fejlesztésében öt év alatt is szerintem nagyon komoly és érdemi előrelépéseket lehetne elérni már csak azoknak a döntéseknek a felülvizsgálatával is, amelyek megszüntetnék a különböző közlekedési szereplők ideológiai alapú egymásra uszítását. Nem az autós a felelős mindenért, nem a kerékpáros a felelős mindenért, és nem a tömegközlekedő vagy a gyalogosan közlekedő, a felelős mindenért, hanem jó szakmai kompromisszumokat kell kötni, amelyek valóban a közlekedés előremozdítása érdekében jönnek létre.
Az én víziómban történelmi előzményekre visszatekintve, az is szerepel, hogy Budapest legyen a Kárpát-medence fővárosa ismét.
Szorosabb kapcsolatok kialakításában gondolkodom Bécs, Temesvár, Ungvár, Kolozsvár, Pozsony polgármestereivel, hiszen nekünk van egy több száz éves közös történelmünk és azt gondolom, hogy így még inkább megnövekedhetne az a fajta politikai súlya a főpolgármesternek, amely ellensúlyt tud képezni a fideszes egypárti túlhatalommal szemben.
(Címlapkép, fotók: Brenner Koloman - Alfahír)