Az ítélőtábla szerint az első és másodfokon eljáró bíróságok az eljárási szabályoknak megfelelően folytatták le az eljárást. A másodfokú bíróság tényállás-kiegészítése is helyes volt.
"Maradéktalanul helyes a Fővárosi Törvényszék megállapítása, mely szerint a vádlott büntetőjogi felelőssége a vád tárgyává tett cselekményben nem állapítható meg. Helyes volt a vádlott bűncselekmény hiányában való felmentése"
- állapította meg az ügyben harmadfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.
Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016 áprilisában Budaházy György vádlottat hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 50 nap közérdekű munka büntetésre ítélte, amit fizikai munkakörben köteles ledolgozni.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 novemberében a vádlottat az ellene hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett a felmentés miatt, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2009 márciusában Budapesten, a főpolgármesteri hivatal által tartott rendezvényen tartózkodott. A hivatalos program befejezését követően több rendőri egység állította elő a rendezvényen maszkban tartózkodó, arról éppen távozó Budaházyt. Az elvezetés során a vádlott több alkalommal fejét hátralendítő mozdulatot tett, amiről az eljárás során nem volt minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az a mögötte haladó rendőr eltalálására irányult volna.
Budaházy György az eljárás során végig tagadta a cselekmény elkövetését.
A döntés nem érinti a terrorcselekmény miatt 2016. augusztus 30-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet, melynek keretében a Fővárosi Törvényszék Budaházy Györgyre és 14 vádlott-társára fejenként 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztést szabott ki.