Budapesten sem tudták megcsinálni - most országos rendszert ígérnek

Igen, az elektronikus jegyrendszerről van szó.

A budapesti elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el - jelentette ki Bagdy Gábor, a projektjének befejezésével megbízott gazdasági főpolgármester-helyettes szerdán budapesti sajtótájékoztatón.

Bagdy Gábor elmondta, hogy a projekt során két szerződést kötöttek: a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) szerződött a finanszírozásról, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig szállítói szerződést kötött a Scheidt&Bachmann német céggel. A főváros azokkal a kérdéskörökkel foglalkozott, amelyek előbbihez kötődtek - hangsúlyozta.

Most már biztosan nem lesz jó ideig elektronikus jegyrendszer Budapesten

Hiába akarta elkerülni a BKK vezérigazgatója, Dabóczi Kálmán, hogy szerződést kelljen bontani a céggel, végül mégis ez a forgatókönyv lépett életbe. Akár évekig elhúzódó jogvita is jöhet.Szerződést bontott az elektronikus jegyrendszert szállító céggel a BKK, ezzel gyakorlatilag beláthatatlan távolságba került a több milliárd forintos projekt befejezése - értesült több forrásból is az Azonnali.

Mint elmondta, a BKK 2017 nyarán arról tájékoztatta a Fővárosi Közgyűlést, hogy a projektben késedelem van, amelynek oka, hogy objektív műszaki körülmények és a jogszabályi keretek megváltoztak, a lehívási határidőt pedig 2018 végéig hosszabbították meg. Ezután úgy tűnt, a projekt előrehaladásának fontos eleme, hogy a BKK és a szállító megállapodjon a szerződés újrastrukturálásában, az EBRD is ezt kívánta meg. 2018 februárban a Fővárosi Közgyűlés éven belüli kölcsönt adott a BKK-nak, amíg a szerződésmódosítás nem jön létre, és azt az EBRD jóvá nem hagyja.
    
"Ilyen értelemben tudtuk, hogy csúszik a projekt, de úgy tűnt, hogy minden rendben lesz" - jegyezte meg.
    
Mint kifejtette, a szerződésmódosítás azonban nem tudott létrejönni, ősszel már az EBDR is jelezte, hogy közeledik a határidő. Október 12-én megbeszélést folytattak a projekt minden érintett résztvevőjével, a főváros pedig világossá tette: vagy megállapodás lesz a szerződésmódosításról, vagy a projekt ilyen formában nem folytatható.

"Malőr"

Szavai szerint történt még egy "malőr", a szállító nem teljesítette egyik szerződéses kötelezettségét, időközben lejárt a bankgaranciája, amelyet meg kellett volna hosszabbítania, de nem tette meg. A BKK bizonyos értelemben ezért került kényszerhelyzetbe - mutatott rá Bagdy Gábor.
    
Kitért arra is, hogy egy szerződés felmondása mindig hátrányos és rossz, de egyben lehetőséget is teremt, hiszen így a fővárosi elektronikus jegyrendszer csatlakozhat az országos platformhoz. Hangsúlyozta: a BKK eddigi kifizetései mögött mind valós teljesítés van, azok jogszerűek és szakmailag indokoltak voltak. Az elektronikus jegyrendszer 2020 végére, 2021 elejére készülhet el.
    
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), Csepel polgármestere azt hangsúlyozta: az elektronikus jegyrendszer projektje kapcsán a főváros teljes egészében ura a helyzetnek, a projektet a főváros sikeresen be fogja fejezni, a szállítói szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár.

Hiába tagadják: több milliárd forintot bukott a főváros a bedőlt elektronikus jegyrendszeren

A 444.hu számításai szerint ugyanis A Budapesti Közlekedési Központ 4,9 milliárd forintot fizetett ki a német fővállalkozó, Scheidt&Bachmannak teljesítésre a hitelkeretből. További 1,3 milliárdot pedig előlegként szintén a hitelkeretből. Emellett további 80 millió forintot saját zsebből fizetett a BKK a Scheidt&Bachmannak. A BKK saját fejlesztési keretéből 2018 elejéig kifizetett 1,28 milliárd forintot különféle szerződések ellenösszegeként.

Felidézte, a fővárosi önkormányzat évekkel ezelőtt döntött az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről, amelyhez hitelfelvételre volt szükség. A projektet a BKK bonyolította le, a törvények és a jogszabályok betartásával, a hitelfelvétel szempontjait is figyelembe véve kiírta a közbeszerzési eljárást, a nyertes feladata volt a rendszer bevezetése, a szükséges eszközök legyártása. Ez nagyrészt meg is történt, a projekt hét fázisából négy megvalósult. Azok a tárgyi eszközök és szoftverek, amelyeket kifizettek, a későbbiekben a projekt során felhasználhatók - hangsúlyozta Borbély Lénárd.
    
Semmiféle pénzügyi veszteség nem érte, nem érthette a fővárost, "akik ezt harsogják, magukból indulnak ki, hiszen a 2010 előtti városvezetés kötött hátrányos és káros szerződéseket", például az Alstommal - mondta.
    
Borbély Lénárd úgy fogalmazott: Tarlós István főpolgármester "a megoldások embere, amióta ő vezeti Budapestet, minden projekt sikeresen befejeződött, a főváros saját erejéből vagy az állammal összefogva".
    
Azt mondta, a fővárosi elektronikus jegyrendszert is be fogják vezetni, a MÁV-ot és a Volánt is magába foglaló nemzeti platformhoz csatlakozva, így az komplexebb, a budapestiek számára kényelmesebb rendszer lesz.