Dúró Dóra az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke, aki mellesleg a legfiatalabb országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján reagált a civil kezdeményezésre. Szerinte éppen az ilyen esetek bizonyítják, hogy van létjogosultsága annak, hogy a fiatalabb korosztályok is beleszóljanak az őket is érintő döntésekbe. Bejelentette magánindítványát miszerint a választói korhatárt tizenhat évre szállítaná le, de ezt ezzel együtt alapfokú végzettséghez kötné. Ötletét egyelőre a Jobbik elnöksége tárgyalja.
A sajtótájékoztatón részt vett Bradánovics Bendegúz is, aki a történteket úgy értékelte, hogy bár a diákparlament értelme a demokrácia gyakorlása lenne, annak éppen egyik legalapvetőbb eleme, a szólásszabadság sérült meg. A kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium diákönkormányzatának elnöke azt mondta, hogy miután a levezető elnök félbeszakította felszólalását, abból ki kellett húznia a kritikus részeket. Megjegyezte, hogy a szünetben ugyanakkor szülők, pedagógusok és diákok gratuláltak neki a beszédéhez. Hangsúlyozta, hogy miután a levezető elnök személyeskedésre hivatkozott, amikor félbeszakította, ezért az ülés második felében elnézést kért, mert senkit nem akart megbántani
a gyönyörű áldemokráciáról
beszélő diákönkormányzati elnök hangsúlyozta, hogy az 1996-os a diákparlament indulása óta nem született olyan döntés, ami a szervezet határozatára épült volna.
Dúró Dóra felháborítónak nevezte a történteket és azt mondta, hogy
az oktatási rendszernek és a politikusoknak is az lenne a feladatuk, hogy olyan gondolkodó fiatalokat neveljenek, akik tudatosan vesznek részt a közéletben. Ennek egyik eleme kellene, hogy legyen a diákparlament, és ösztönözni kellene a fiatalokat, hogy ezen a fórumon is értelmes vitákat folytassanak
– jelentette ki a frakcióvezető-helyettes, szakpolitikus. Az, hogy egy fiatal egy vita során akár a személyes felelősséget is firtatja, még nem jelenti azt, hogy személyeskedik – közölte véleményét.
A Bradánovics Bendegúz által felvetett kérdések, például a tankönyvek problémái, a mindennapos testnevelés infrastrukturális hibái, a folyamatos pénzkivonások vagy az állami fenntartásba vétel valódi gondokat jelentenek az oktatási rendszer számára - mondta a képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ban az oktatásra fordított források GDP-arányos összehasonlításában Magyarország az OECD-országok közül az utolsó helyre csúszott, 2010-2015 között pedig - reálértéken számolva - nem emelkedett az oktatásra fordított kiadások nagysága. Beszámolt a választójog 16 évre való leszállításáról és általános iskolai végzettséghez kötéséről szóló elképzeléséről, amit azzal indokolt, hogy a fiatalokban van igény és tudás a döntésekben való részvételre, ezért érdekeltté kell tenni őket abban, hogy részt vegyenek a közéleti vitákban.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy az Országgyűlés Kulturális bizottságában téma lehetne ugyan Bradánovics cenzúrázott felszólalása, meghallgathatják az érintetteket is, de ehhez a kormánypárti képviselők támogatása is kellene, amit egyelőre nem tud garantálni.
Bradánovics elmondta, hogy számított arra, hogy aki a mindenkori hatalommal szemben kritikát fogalmaz meg az negatív élményben részesülhet, ő mégis úgy gondolta, hogy Kossuth Lajos lesz a példaképe, akinek képe az ülésteremben függött. Elismerte, hogy a hangja indulatosnak tűnhetett, de ezt érhetőnek tartja a tavalyi tanévvel kapcsolatos diák- és pedagógussztrájkok, illetve tüntetések után. Mint mondta később atrocitás nem érte az iskolában, mi több a diáktársai, a szülők, a tanárok bátorították a merész felszólalása után.
Hivatalosan azonban az iskolavezetés a felszólást Bradánovics magánvéleményének nyilvánította. A diákparlamenti képviselő beszámolt arról is, hogy megrázó az volt számára, hogy elmondása szerint az oktatási hivatal főosztályvezetője a szóban forgó felszólalást követően elkérte a felkészítő tanárjainak a nevét.
Fejlemények
A HVG szerint a Független Diákparlament hétvégén határoz az esettel kapcsolatos esetleges intézkedésekről, a Nemzeti Ifjúsági Tanács egyeztetést kezdeményezett az érintettekkel.