Mindegyik mellett, és ellene is vannak érvek, de 100 százalékosan jó választ ezekre egyszerűen képtelenség adni. Gondolkodó ember legfeljebb annyit tehet, hogy beleképzeli magát egy olyan szituációba, amikor a felvetésre igennel, vagy nemmel kell válaszolnia. Mert az életben amúgy is vannak olyan helyzetek, amikor szívünk szerint egyik megoldási lehetőséget sem választanánk, mégis kell.
Legyen halálbüntetés vagy sem?
Etikai okokból, illetve a bírói tévedés lehetősége miatt is elutasítják sokan, mások viszont az elrettentő-, visszatartó erőre hivatkozva támogatják ezt a büntetési nemet emberölések minősített eseteinél.
A tévedésre leggyakrabban felhozott magyar példa Kaiser Ede ügye, akit a móri mészárlás miatt kivégeztek volna, ha lett volna halálbüntetés. Miközben kiderült, hogy mégsem ő követte el a nyolc emberéletet követelő rablógyilkosságot.
Az eutanázia ugyanakkor sokkal inkább etikai-vallási kérdés, a társadalom egészére gyakorolt hatása eltérő a halálbüntetéshez vagy a választási cenzushoz képest.
Utóbbi téma most nagyon pörög a magyar közéletben. Érvek, ellenérvek sorakoznak mellette, ellene.
Ha egy mondatban kéne kifejteni a véleményemet erről a kényes témáról, ezt mondanám:
Az alapfokú iskolai végzettséghez kötött választási cenzus igazságtalanul korlátozhatja egyes emberek jogait, a cenzus nélküli, gyakorlatilag csak korhatárhoz kötött választójog pedig biztosan csökkenti az érdemi mérlegelés után leadott szavazatok súlyát.
Kicsit bővebben: főleg az idősebb korosztályból lehetnek olyan érintettek, akik a Kádár-rendszer idején (vagy még korábban)
kényszerből kezdtek el dolgozni mezőgazdaságban, iparban, ezért bár értelmes, gondolkodó emberek, egyszerűen nem volt lehetőségük még az alapfokú iskola elvégzésére sem.
Ha ilyen ember lennék, nyilván én sem örülnék egy iskolai végzettséghez között cenzusnak. Az ezt ellenzők érvéként szokták felhozni, hogy az egyetemi diploma még nem jelenti azt, hogy valaki értelmes ember.
Ez igaz, csak a kettőnek nem igazán van köze egymáshoz a Jobbik által felvetett cenzus lényegét tekintve.
Mert bár ez csak tipp, de annak talán erős, hogy
azoknak a döntő többsége, akik betöltötték a 18-at, és nincs meg az alapfokú végzettségük, nem hogy a közéletet nem követik, de nagy arányban funkcionális, vagy tényleges analalfbéták.
És mivel ők szavazhatnak, az elmúlt negyedszázad gyakorlatának megfelelően arra húzzák az ikszet, aki fizet nekik ezért.
Nem igazságos tehát végzettségük hiánya miatt a választójogot megvonni értelmes emberektől, ahogyan az sem az, hogy - nagyon leegyszerűsítve - mondjuk kétszázezer teljesen fogalmatlan szavazó voksa ugyanannyit ér, mint kétszázezer gondolkodó emberé.
És igen, biztosan vannak egyetemet végzett hülyék is, de arányaiban sokkal kevesebben, mint a 8 általánost sem végzettek között a felelős döntést hozni képtelenek. Ez pedig arra enged következtetni, hogy
a jelenleg hatályos választójog hátrányosan érinti a politikai döntéseiket (legyenek azok bármilyenek) saját elhatározás alapján meghozó milliókat.
Hogy mi a megoldás? Nem tudom. Ennek a megtalálása a politika dolga. Amelyben - bízzunk benne, hogy - egyszer talán fölénybe kerül a józan ész.