A Fidesz által benyújtott, és a kormánytöbbség által támogatott úgynevezett Lex Civil nem képes arra, amit célként megjelöltek, de arra viszont tökéletes, hogy tovább fokozza a hisztériát a társadalomban – így foglalható össze az az ellenzéki kritika, amely az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága keddi vitáján hangzott el. A törvény értelmében Soros György bármikor megnyithatja migránspárti alapítványát Budapesten, és az álcivil CÖF-nek sem kell aggódnia.
Arról korábbi cikkünkben írtunk, hogy a testület komolytalan keretek között kezdte el a munkáját, ugyanis Rubovszky György az országgyűlési őrséget akarta kihívni az egyébként teljesen csendben tiltakozó civilekre. Az ülést fel is függesztette, várva, hogy jöjjenek a fegyveresek, de azok mégsem jöttek. Majd félórát kellett neki könyörögni, már a fideszesek is így tettek, hogy kezdje végre el a törvényjavaslat tárgyalását.
Jellemző, hogy érdemi vita ellenzék és kormánypártok között nem alakult ki. Nem sikerült reagálni a jelen lévő ellenzéki pártok, a Jobbik és az LMP módosítóira (azon kívül persze, hogy mindent lesöpörtek az asztalról) – így Répássy Róbert (Fidesz) még azt is elismerte – nem kicsit ellentmondva önmagával -, hogy ezek a külföldről támogatott civilszervezeteknek egyébként elérhető a pénzügyi elszámolása.
Természetesen elhangzottak személyeskedések, közbeszólások, sőt még a putyini út is felrémlett, de azért igyekeztük összeszedni az értelmes gondolatokat.
Ahogy a parlamenti vitában, úgy most is Szávay István képviselte a vitában a jobbik álláspontját, mint mondta, három megközelítése van a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatnak”;
-a kormány csak a külföldről finanszírozott szervezetekről beszél,
-az LMP csak hazai szervezetekben gondolkodik (vö.: CÖF-CÖKA),
-míg a Jobbik azonos szabályozás kiterjesztését célozza meg minden egyes civilszervezet kapcsán.
„Méltányosnak gondoljuk az alapvető célt, de azt gondoljuk végig, hogy ezzel a javaslattal valóban átláthatóvá válnak a civilszervezetek, vagy csak hisztérizálják ezzel a közvéleményt?”
- tette fel a kérdést a jobboldali ellenzéki képviselő.
Rámutatott a kormány álciviljeire is: arra akart választ kapni, hogy vajon a CÖF-öt hány alkalommal világította át a számvevőszék, mert a Jobbik pártalapítványát évente háromszor szokták meglátogatni a revizorok.
Gyakorlati szempontból is aggályos a törvény: „
Mi van akkor, ha Soros György idejön Magyarországra, mivel magyar állampolgár, létrehoz egy alapítványt, és migránspárti programot hirdet. Ezt akarják megakadályozni? Igen. Alkalmas erre ez a törvény? Nem!”
- figyelmeztetett a Fidesz legújabb mumusának fenntartott kiskapura Szávay István. Egyébként a politikus a kivételezett szervezetekre is felhívta a figyelmet, a vallási és a sportszervezetekre például nem vonatkozik a fideszes törvényjavaslat.
A jobbikosok a vitában több alkalommal is hangsúlyozták, hogy pártjuk több mint tíz módosítójavaslatával a politikát befolyásoló civilszervezeteket igyekezett meghatározni.
„Úgy tűnik, a Jobbik az egyedüli, aki azt szeretné, hogy egy egységes elveken alapuló, jó törvény szülessen, miközben a kormány egy kalap alá veszi az összes külföldről támogatott szervezetet”
- utalt arra Staudt Gábor, hogy ebbe a csoportba kerültek a tudományos, nemzetiségi és segélyszervezetek, amikre a célokat tekintve, nem kellene, hogy vonatkozzon a Lex Civil.
A Jobbik azért sikerként könyvelheti el, hogy Vitányi István fideszes képviselő ígéretet tett Szávaynak arra, hogy a kormány meg fogja vizsgálni azt, hogy a sport- és egyházi szervezetekre is vonatkozzon a törvény - a jelenlegi tervezet szerint ugyanis nem fog, ez pedig komoly kiskaput teremt például a bevándorlást segíteni akaró muszlim egyházi szervezeteknek. Örömteli továbbá a Jobbik számára az, hogy Vitányi ígérete szerint megvizsgálják, hogy a nemzetiségi szervezetek viszont a jelenlegi tervezettel ellentétben ne tartozzanak a törvény hatálya alá, számukra ugyanis ez indokolatlan megkülönböztetést jelent.
A Jobbik módosítóját leszavazták, így a CÖF érintetlensége nem sérül, és megmaradnak a kiskapuk
Több javaslatunkkal is egyetértett a Fidesz, de jellemző rájuk, hogy azokat mégis leszavazták, és majd a saját módosítóként fogják azokat benyújtani – értékelte a vitát lapunknak Szávay István. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett, hogy a Jobbiknak tavaly szintén volt egy hasonló típusú javaslata, de azt ugyanazok a fideszesek, akik most a Lex Civil mellett kampányoltak, leszavazták, csakhogy az az ellenzéki javaslat nem vett volna minden egyes külföldről támogatott szervezetet egy kalap alá. Szemben a mostanival.
Szávay azt is szomorúan állapította meg, hogy továbbra sincsenek jogszabályi garanciák arra, hogy újabb korlátozásokkal éljen a civilszféra felé az Orbán-kormány.