Az ítélet szerint az ittas állapotban lévő T. R. vádlott 2016. november 24-én – mivel a pihenését megzavarták – agresszív hangnemben, rendőri mivoltát hangoztatva felszólított két munkást, akik egy Budapest XXI. kerületében található társasház pincéjében elektromos vezetékrendszert építettek ki, hogy ha nem fejezik be a fúrást, elvágja az egyikük nyakát, illetve felmegy egy bárdért, valamint a pisztolyáért és lelövi őket.
A bíróság az ítéletében megállapította azt is, hogy a vádlott 2016. december 1-jén ittasan és gyógyszerektől bódult állapotban tartózkodott egy budapesti társasház tűzlépcsőházában, szolgálatra alkalmatlan állapotban, pisztolyt tartva magánál. A vádlott, miután meglátta a tűzlépcső ajtajában a lépcsőházban dolgozó társasházkezelő cég alkalmazottját, aki egy molnárkocsit helyezett el a lépcsőházban, annak ellenére szólította fel arra, hogy „Rendőrség, jöjjön ki!”, hogy nem volt indokolt rendőri intézkedést kezdeményezni. A sértett nem törődött a vádlottal, becsukta maga mögött a tűzlépcső ajtaját és bement egy irodába. A vádlott ekkor négy lövést adott le a tűzlépcsőház mennyezetébe. A sértett nem hallotta a lövéseket, azonban félt attól, hogy a vádlott ellopja a molnárkocsit, ezért visszament érte, kihúzta azt a lépcsőházból az irodahelyiség folyosójára, majd bezárta maga mögött a tűzlépcső ajtaját. A vádlott ezzel egyidőben lövést adott le az ajtó mögött tartózkodó sértettre. Csak a szerencsének volt köszönhető, hogy az átlagos lőszertől eltérő, nagy roncsoló hatású, úgynevezett expanzív lövedék – amely áthatolt az ajtón és a szemközti falban állt meg – nem találta el a sértettet, aki ekkor már az ajtó mellett állt.
Az expanzív típusú lőszer tartására nem volt engedélye a vádlottnak.
A vádlott elismerte ittasságát, gyógyszeres bódult állapotát, a munkások megfenyegetését, a lövéseket leadását, valamint azt is, hogy a lövedékek csak a véletlennek köszönhetően nem találták el a sértettet. Tagadta ugyanakkor, hogy látta volna a sértettet vagy le akarta volna lőni őt. Védekezése szerint ittassága miatt lövöldözött rágcsálókra és csak azért kiáltotta, hogy „Rendőrség, jöjjön ki!”, mert így akart meggyőződni arról, hogy ott, ahová a rágcsáló beszaladt, nem tartózkodik senki. Ennek nyomatékosítása miatt lőtt a levegőbe, majd a rágcsálóra. Kijelentette, hogy a lőszert üzletben vásárolta, így nem tudott arról, hogy expanzív, ekként tilalmazott forgalmazású lőszert kapott.
A bíróság szerint a vádlott szándékosan nem akarta lelőni a sértettet, azonban tisztában kellett lennie azzal, hogy az ajtó mögött bárki tartózkodhat és a lövés okozta sérülés miatt akár meg is halhat, így ennek következményeibe belenyugodva, irányzott lövést adott le az ajtóra. Az indoklás szerint ezért nem volt megállapítható sem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, sem pedig a fegyveresen elkövetett garázdaság bűntette.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között a megbánást, a számos dicsérettel jutalmazott rendőri múltját és a kísérletet. Ellenben súlyosító körülményként értékelte az ittasságot, és azt a társadalmi bizalomvesztést, amely rendőri mivoltából eredt.
A vádlottal szemben kiszabható büntetés 5 évtől akár 22 és fél évig is terjedhetett volna. A bíróság a törvényi minimumhoz közeli büntetést az enyhítő körülmények jelentős túlsúlyával magyarázta. A vádlottat eltiltotta a közügyek gyakorlásától és a lőfegyverek használatával kapcsolatos foglalkozás gyakorlásától is.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosítása és a kényszerítés megállapítása miatt, míg a vádlott és a védő a büntetés enyhítése és téves jogi minősítés miatt élt jogorvoslattal.