„Csernobil a feledés útján? Az atomenergia újjászületése Európában és Magyarországon”
címmel, Aszódi Attila nukleáris bővítésért felelős kormánybiztos, Perger András energiakampány-felelős (Greenpeace), Szél Bernadett országgyűlési képviselő (LMP), valamint Kerekes Lajos közgazdász (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) részvételével a Csernobil 300 – Láncreakció első kerekasztal beszélgetését.
A moderátori szerepet Zlinszky Jánosra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójára osztották ki.
Mi jut eszünkbe Csernobilról?
Szél Bernadett szerint ez volt az a momentum az emberiség történetében, amikor észbe kellett volna kapni. Nem tartja legitimnek az atomenergiát, ugyanis az nem működtethető biztonságosan. Azonban mi egy olyan országban élünk, amelyik az ellenkező úton indult el, tette hozzá. Arra példaként, hogy nem tanultunk a korábbi hibákból, példaként felhozta, hogy amíg a Finnországban épülő atomerőmű azért kerül már most kétszer annyiba, mint a tervezett költség, mert terrorveszélyhelyzetre is felkészültek, addig az Orbán-kormány ilyen technológiára nem költött. Szerinte csak az atomlobbi, bizonyos érdekeltségi körök erőltetik az atomenergiát.
Aszódi Attila egy rendkívül súlyos ipari balesetnek nevezte Csernobilt, amelyet tervezési hibák, és emberi mulasztások, illetve a tervektől való eltérések előztek meg. Ugyanakkor véleménye szerint a baleset nem jelenti azt, hogy nem biztonságos az atomenergia, „amit mondanak a zöldpártok, az nem igaz”. A villamosenergia-ellátás nem lenne megoldható nukleáris-energia nélkül, vélekedett, majd hozzátette: enélkül a civilizált ember nem létezhet. Aszódi szerint nem csak az atomlobbi érdeke a reaktorok építése.
Perger András így válaszolt: „a saláta”. Emlékezhetünk, hogy a katasztrófa idején csak annyit mondtak a magyar lakosságnak, hogy jól alaposan mossuk meg a salátát – bontotta ki később a válaszát. Véleménye szerint akkor még a hazai elvtársak sem voltak tisztában a kialakult katasztrófa-helyzettel. Értelmezése szerint Csernobillal elvesztette az ártatlanságát az iparág.
Kerekes Lajos szerint alázatra tanítja az embert a három évtizeddel ezelőtti esemény akár pro, akár kontra vitatkozunk ebben a kérdésben. Az atomenergia egy legitim energiaforrás, de ismerjük a hibáit – fogalmazott.
Mik a legfontosabb szempontjai egy hosszútávú energiapolitikának?
Szél Bernadett szerint ezek a fenntarthatóság, a munkahelyteremtés és a megfizethetőség. Hozzátette: az el nem használt energia a legolcsóbb és legbiztonságosabb energia. Mint mondta, a politikának segítenie kellene az embereknek abban, hogy minél jobban spóroljanak. Szerinte nem működik az az energiamix, amelyben egyszerre szerepel az atom- és a zöldenergia. „Teljes életciklust tekintve számoljuk az energiaforrások költségeit, a bölcsőtől a koporsóig. De ez hazánkban nem működik” - hangsúlyozta a politikus.
Aszódi Attila válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy mellébeszélés zajlik. Szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a lakások szigetelése, alternatívája lehet Paks bővítésének, hiszen azzal csak földgázt spórolnánk, nem pedig a villamosáram fogyasztás csökkenne. Ez szerinte pontosan ugyanolyan vétkes, félrevezető kommunikáció, mint amelyet a szovjetek 30 évvel ezelőtt, a katasztrófa kapcsán műveltek. Megfizethető áron kell biztosítani az ellátásbiztonságot, és fontos szempont a klímavédelem, mondta el. Aszódi szerint az atomenergia bocsájtja ki a legkevesebb széndioxidot..
Kerekes Attila is az ellátásbiztonságot emelte ki, súlyos gazdasági, társadalmi következményei lehetnek, ha ez nem valósul meg. Emlékeztetett, hogy emellett a megfizethetőség, a versenyképesség, illetve a fenntarthatóság is fontos szempontok, ezeket azonban gyakran külön-külön súlyozták az aktuális kormányok az elmúlt évtizedekben. Nehéz felmérni azt, hogy 10-15 év múlva gazdaságos lesz-e a villanyáram tárolása, utalt a különböző előrejelzések nehézségeire a közgazdász.
Perger András szerint a klímaváltozás elleni küzdelem a legfontosabb feladat az emberiség jelenlegi történetében, „karbonmentesíteni kell a teljes energiaellátást”. Ennek kapcsán megjegyezte, vannak alacsonyabban logó gyümölcsök is a fán, gyorsabb megoldásokra van szükség, mint egy atomerőmű építése, amely nagyságrendileg 20 évig is eltarthat. A rendelkezési idő már nem elégséges – magyarázta a programfelelős.
Milyen társadalom képes felelősen használni az atomenergiát?
Kerekes Attila közgazdász megközelítésből válaszolva arra emlékeztetett, hogy jelenleg annyira nyomottak a villamosenergia árak, hogy már nem versenyképesek az atomerőművek. Példaként felhozta, hogy gyakorlatilag nulláról tudnak termelni a német szélerőművek. „Nincs jelenleg élő ember, aki megmondja, hogy 2050-re mi lesz”, ugyanakkor elismerte, hogy a Kutatóközpontja által készített modellben sem tudtak 100 százalékban a megújulókra támaszkodni. Fosszilis erőműparkot kellett rendelni a mixbe, ami viszont a klímapolitikának nem felel meg. Előremutatásként úgy fogalmazott, hogyha a villamosenergia tárolása megoldható lesz, ez a trend is megváltozhat, s technológiai előrelépések már történtek ebbe az irányba, húzta alá.
Szél Bernadett szerint amíg nincsen olyan magyar kormány, aki kiállna a megújulók mellett, addig nem is lesznek konkrét, megvalósítható tervek a megújulók rendszerének a kiépítésére. Most, 2016-ban van itt az idő, hogy kitaláljuk, hogyan tudunk visszalépni az atomenergiától, hogyan tudjuk biztonságosan leszerelni a jelenlegi reaktorokat, de ez a folyamat is ki fog tartani 2060-ig.
Perger András arra emlékeztetett, hogy Németországban szép csendben egy társadalmi forradalmat is elindított az atomenergiától való megszabadulás. Ugyanis most már nem néhány multi kezében van az energiaellátás, hanem sok millió polgár termel energiát. Ezek az emberek már érdekekkel rendelkeznek, tette hozzá, amit viszont a német vezetés is kénytelen kiszolgálni. Ez véleménye szerint erősíti a demokratikus berendezkedést. Ezzel szemben olyan országokban épülnek atomerőművek, ahol a demokratikus normák nem hangsúlyosak, vélekedett.
Aszódi Attila szerint megint egyszerű mellébeszélés zajlik. Mint mondta, atomenergia nélkül csak olyan életmódváltás fog végbemenni, hogy éjszakánként nem lesz áram. „Csak azért van áram Magyarországon, mert van atomenergia” - szögezte le. Magyarország felelős felhasználója az atomenergiának, reagált az elhangzott kritikákra, majd aláhúzta: a világ legbiztonságosabb erőművét építjük.