Ugyanakkor egy év alatt azon megkérdezettek aránya, akik nem bíznak meg az orosz vezetőben, 14-ről 19 százalékra nőtt. Az első felmérés szerint Oroszország lakosainak 21 százaléka bízik meg teljes mértékben Putyinban, 51 százaléka pedig "inkább megbízik" benne. Egy évvel korábban ezek az adatok 26, illetve 57 százalékon álltak.
Putyin népszerűségét az ukrajnai és szíriai beavatkozás, valamint Oroszország nagyhatalomként való fellépése egyfelől megerősítette, másfelől viszont az orosz gazdaságnak a nyugati szankciók által is súlyosbított visszaesése, a jövedelmek csökkenés gyengítette. Elnökük a válaszadók 38 százalékából rokonszenvet és csodálatot vált ki (ez az arány tavaly még 47 százalék volt), 30 százalékuk pedig semmi rosszat nem tud elmondani róla. 15 százalék semlegesen, további pedig 8 óvatosan viszonyul hozzá. 4 százalék semmi jót nem tud elmondani róla és ugyanennyien táplálnak negatív érzelmeket iránta.
A felmérésben részvevők 33 százaléka szerint Putyin tapasztalt, 21 százalék szerint pedig előrelátó politikus. 31 százalék energikus, határozott, erős akaratú embernek tartja őt, 25 százalék pedig azt emelte ki, hogy az állam érdekeit védelmezi. A második felmérés szerint a Putyint újraválasztani kész oroszok aránya a tavalyi 57-ről csaknem kétharmadra, 65 százalékra nőtt. (A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet március 3-án publikált adatai szerint az oroszok 74 százaléka venné szívesen, ha az elnök újrázna.) A Levada-központ az első mérést március 11. és 14., a másodikat február 19. és 24. között végezte el, egyaránt 1600 fős országos mintán.