A 21 Debreceni Professzor nevű Facebook-oldal állásfoglalását fejezte ki a Debreceni Egyetem (DE) modellváltásával kapcsolatban.
Bejegyzésükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a DE Szenátusa január 21-i rendkívüli és zárt ülésén – 65 igen, 0 nem, 3 tartózkodás mellett – támogatta a fenntartónál a DE állami alapítású, fenntartó-vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, saját vagyonnal rendelkező egyetemmé történő átalakulását.
A megjelent sajtóközlemény szerint "a tervezett változásról széleskörű és intenzív egyeztetés történt."
A mi ismereteink szerint azonban az egyetem közössége sem a 2021–24. évekre szóló Intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát előzetesen nem ismerhette meg. Szemben a közleménnyel, nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. A szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal, jóllehet ez az egyetemi, de nem csak az egyetemi demokrácia alapja. A következmények mindenkit érintenek! Ennek ellenére a javaslat – megdöbbenésünkre – nagyarányú támogatást kapott
– olvasható a 21 professzor állásfoglalásában.
Hozzátették, semmi sem indokolta a szenátus rendkívüli ülését, továbbá egy ilyen súlyú kérdés széleskörű és nyilvános előkészítést igényel. Erre példaként a Pécsi Tudományegyetemet hozzák fel, ahol a Szenátus január 21-i ülését bárki által elérhetően élőben közvetítették, ez pedig ma is megtekinthető az interneten.
A Szegedi Tudományegyetem kapcsán közel hasonló nyilvánossgáról beszélhetünk: az intézmény esetében kari tanácsi, professzori testületi állásfoglalások születtek, ellenvélemények fogalmazódtak meg és kaptak nyilvánosságot. Pécsett teljesen nyilvános a modellváltással kapcsolatos kérdés/felelet, illetve igen/nem érvrendszer. Felelősségüket és demokráciájukat mutatja: a napokban mindkét egyetem Szenátusa – nyilvános ülésén – elhalasztotta a döntést, hangsúlyozza a 21 debreceni professzor.
Ez az itteni rendkívüliség és zártság most is erős kételyeket és ellenérzéseket ébresztett sokunkban, kétségeket demokráciánk működésében. Egyetemünk átvitele állami alapítványi formába – bár sok szempontból nem tűnik logikusnak (egyes jogszabályok megváltoztatása, a most beígért költségvetés-növelés az eddigi működési formán is sokat segítettek volna) – akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése
– írják.
Közleményüket azzal zárják, szeretnének hinni egy olyan egyetemben, mely az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül.
Az aláírók valamennyien az MTA doktorai, hatan akadémikusok.