A sírokra Szibéria főleg tatárok és sztyeppei népek által lakott területén bukkantak rá. A régészek még most is vizsgálják, hogy vajon mely közösség hagyta maga után a bronzkor kései szakaszában, a Kr. e. 8-7. század között. Az első vizsgálatok alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az Irmen-kultúra tárgyaihoz állnak közel a leletek, kések, ruhadíszek, nyílhegyek, stb. A kutatók szerint ugyanarról a bronzkori lelőhelyről van szó, amelynek temetőjét 103 évvel ezelőtt már megbolygattak. Vajon kik is lehettek ezek a titokzatos népek?
Kultúra vagy ősi civilizáció?
Az Irmen-kultúrát a Novoszibirszk mellett található lelőhely nevéről nevezték el, ma már a kutatók úgy gondolják, hogy nem önállóan létezett ez a régészeti kultúra, hanem egy nagyobb civilizációs egységnek lehetett a része. A dél-szibériai népek akkortájt, vagyis a Kr. e. 8-7. században kurgánsírokban temetkeztek, és állattartással foglalkoztak. A területre egyébként főleg délről érkeztek új népek, akik között már ott lehettek a szkíták is, akik rátelepedtek a rendkívül gyér őshonos népességre.
A közép-ázsiai térség nagy részére, így az Omszk mellett élőkre is nagy hatást gyakorolt az Andronovói műveltség. Ma már vannak olyan szakemberek, akik azt feltételezik, hogy ez a civilizáció nagy hatással volt a térségre, illetve az Európában kifejlődött szkíta civilizációra. A szakemberek máig nem tisztázták azt a kérdést, hogy a bronzkori Szibériában vagy Közép-Ázsiában létezhettek-e birodalmak, ezért sajnos a több száz vagy ezer éves kultúráról mai napig csak, mint régészeti kultúráról, és nem, mint államról tesznek említést.