Így történt az elcsatolt Délvidék esetében is, ahol Szeged–Szabadka–Bajai-vasútvonal egy része a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került. Az utódállam gyorsan le is állította a forgalmat, a pálya egy részét pedig el is bontotta.
Az alföldi termékek gyors eljutását biztosító vonal kiesése természetesen óriási kárt okozott a régiónak, de száz év után végre van esély arra, hogy ez megváltozzon.
Az Iho.hu szúrta ki, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Vasúti Hatósági Főosztálya hirdetményt adott ki a Baja–Szabadka vasútvonal vasúthatósági építési engedélyezési eljárásáról.
Az engedély szerint átépülhet a 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas vasútvonal Baja és Bácsalmás közötti 32,5 kilométeres szakasza, valamint újra kiépíthetik az egykori, 967-es számú Bácsalmás–Csikéria–Szabadka vonalat. A 26 kilométer hosszú, utóbbi vonalon hatvan éve, 1960-ban állították le a személyforgalmat.
A szaklap emlékeztet, a pálya nyomvonala még most is megtalálható, egy része fizikailag is létezik: a Bácsalmás és Bácsalmás-Kabernet iparvágány közötti 4,8 kilométeres szakasz a Vasúti Pályakapacitás-elosztó (VPE) listáján 154M jelzéssel hivatalosan is szerepel – igaz, nem használható. A vonal többi része járhatatlan, mivel az évtizedek alatt a természet visszavette.
A beruházással Szabadka és Baja között ismét megvalósulhatna a közvetlen vasúti összeköttetés – a tervezett villamosítással viszont szigetüzem alakulna ki, így azt érdemes lenne kiépíteni a 154-es vonal Bácsalmás és Kiskunhalas közötti, 44 kilométeres szakaszán is.
A kiírás szerint a visszaépülő pályán is százhúszas tempóval lehetne majd közlekedni. A projekt során a villamos felsővezetékes betáplálás is megvalósulna a közel hatvan kilométeres viszonylaton, ezt egyszerűsíti, hogy a magyar és a szerb vasúthálózat is 25 kilovolt 50 hertzes váltakozó áramú betáplálást használ. Az érintett szakaszon az állomások is átépülnének: a vágányhálózat új geometriát kapna, a peronok akadálymentesen használhatók lennének.